2024. június 25. kedd
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. augusztus 23. 16:46

2023. augusztusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Dél-Amerika jelentős részén, Afrika déli részén, és Ausztráliában. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Kazahsztánban, Texasban, Mexikóban, Nigériában és Beninben, valamint Ausztráliában Új-Dél-Wales-ben mutat (2. ábra). A becsült júliusi csapadékösszeg hatalmas különbségeket mutat bolygónkon (3. ábra), a legtöbb eső a trópusokon és Kelet-Ázsiában hullott, de sok esett az északi félteke mérsékelt és sarkvidéki területeinek jelentős részén is. A csapadékanomália globális térképén pedig nagy területen van csapadékhiány és -többlet is: kevesebb eső esett például Afrika középső részén és Brazíliában is (4. ábra).

Európa
A 2023. július 1. és augusztus 13. közötti időszakban ismét nagy különbségek jellemezték Európa időjárását. amely jelentősen befolyásolja a kultúrnövények fejlődését (5. ábra). Észak-Európát csapadék többlet jellemzi, ami július utolsó, valamint augusztus első dekádjában érkezett. A nagy mennyiségű és gyakori csapadék jelentős késést okozott az őszi kalászosok aratásában. Ennek főleg a termés minőségére van jelentős hatása: jóval kevesebb a malmi minőségű búza aránya a szokásosnál. A leginkább érintett területek: Franciaország északnyugati része, a Benelux államok, valamint Németország nyugati és déli része. Július első két dekádjában még kedvezőek voltak az aratási körülmények, de azóta szinte napi gyakoriságú a csapadék, mely a gombás megbetegedéseknek kedvezett. A nyári növények örültek az esőnek, főleg azokon a területeken, amelyek korábban csapadékhiánnyal küzdöttek. Július 19. és 25. között Horvátországban, Szlovéniában és Olaszország északi részén igen heves zivatarok és jégesők alakultak ki, amelyek súlyos jégkárokat okoztak a gyümölcsösökben és a szántókon is.
Lengyelország középső részén, Csehországban, helyenként Ausztriában július első két dekádjában csapadékhiány volt, e miatt a nyári növények várható terméshozama csökkent, különösen a kukoricáé. A július utolsó dekádjában érkezett csapadék hatására sokat javultak a körülmények. Bulgáriában a tartós és egyre fokozódó aszály okoz a nyári növényeknél súlyos gondokat, de Románia déli és keleti területein is aszállyá fokozódott a tartós csapadékhiány a hőhullámmal párosulva.
Európa déli részén ismétlődő hőhullámok alakultak ki júliusban: Olaszországban július 5-től 25-ig tartott egy hosszú hőhullám, amikor a maximum hőmérsékletek a 40 Celsius fokot is elérték a déli területeken. A hőség Bulgáriát, Románia keleti és déli részét, és Spanyolországot is érintette.

A vizsgált időszak hőmérsékletét a szokásosnál kissé melegebb időjárás jellemezte (0,5 - 2 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot) a mediterrán térségben, a Balkán félszigeten, Törökországban és Oroszország európai területén (6. és 7. ábra). Ettől melegebb volt Spanyolországban és Oroszország európai területének középső területein. Ezzel szemben az átlagosnál hűvösebb idő jellemezte ezt az időszakot Északnyugat- és Észak-Európában.

Száraz körülmények jellemezték ezt az időszakot a Pireneusi-félszigeten, Franciaország déli részén, Olaszország jelentős részén, Görögországban és Törökországban, valamint Bulgáriában (8-10. ábra). Ezeken a területeken a sokéves átlagos csapadéknak még a fele sem hullott le. Ezzel szemben csapadékos időjárás uralkodott Európa legnagyobb részén az előbb említett területeket kivéve. Sokfelé a 90-100 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék mennyisége, nagy területen több mint 50%-kal haladta meg a sokéves átlagot, de helyenként ettől jóval több is hullott, mint például az áradások sújtotta Szlovéniában.

Franciaország
Az ország északi része jelentős és gyakori csapadékot kapott, mely komolyan hátráltatta a betakarítást. Az őszi árpa aratása július második felére befejeződött, az első terméseredmények az átlagnál magasabb terméshozamokat mutatnak jó minőséggel párosulva. A déli területeken, ahol a tavaszi tartósan száraz körülmények súlyosan érintették a táblákat, nem ilyen kedvező a kép. Tavaszi árpából kiábrándító terméshozamok vannak, mely a tenyészidőszak kezdetének kedvezőtlen időjárása miatt alakult ki. Az őszi búza betakarítása jelenleg is tart, a gyakori csapadék főleg az északnyugati területeken súlyos gondokat okoz. A termés mennyiségével nincs baj, de a minőségével annál inkább.

Németország
Július első két dekádja magas hőmérsékleteket és kevés csapadékot hozott, ezt követően viszont gyakori és nagy mennyiségű csapadék érkezett különösen az ország nyugati és déli területeire. Az őszi árpa nagy részét sikerült betakarítani július 20-ig, de a többi kalászos aratása már jóval problémásabb, a termés minőségével van a probléma A nyári növények szempontjából viszont kedvező volt a csapadék, így azokból a korábban vártnál jobb termésre lehet számítani.

Lengyelország
Július utolsó dekádja óta az őszi kalászosok betakarítása jelentősen késett a gyakori csapadék miatt, a termés minőségével itt is problémák vannak. Augusztus második dekádjától már kevesebb a csapadék, így fel tudott gyorsulni az aratás. Délen már végeztek ezzel a fontos munkával, míg másfelé még jelenleg is zajlik. Az ország középső területein a kukorica virágzásának időszakában fellépett tartós csapadékhiány már visszafordíthatatlan károkat okozott növényeknél, ez pedig a terméshozamokban is jelentkezik majd. A cukorrépa is megsínylette a csapadékhiányt, de az azóta megérkezett eső hatására van remény arra, hogy az állományok még behozzák a hátrányt.

Románia
A középső és nyugati területeken gyakori volt a csapadék, miközben a déli és a keleti országrészben tartós a csapadékhiány. Ez hőhullámmal is párosult, így arrafelé aszályos körülmények alakultak ki. Ez kedvező volt az aratásra, amely országszerte jól haladt. A nyári növények nyugaton jó állapotban vannak, de keleten nagyon megsínylik az aszályt a növények, sőt a virágzáskori nagyon magas hőmérsékletek tovább rontottak a terméskilátásokon. Nemzeti szinten kukoricából és napraforgóból is az öt éves átlag alatti mennyiségek várhatók.

Olaszország
A vizsgált időszakban több mint 500 jégesős esemény fordult elő, aminek a legnagyobb része július utolsó dekádjában történt az ország északi területein. Jelentős károk keletkeztek a gyümölcsösökben és a szántókon egyaránt. E mellett július 5-től 25-ig egy hosszú hőhullám jellemezte az ország időjárását, de ennek nem volt jelentős negatív hatása a nyári növények terméshozamára.

Ukrajna
Az északi és keleti részen kedvező volt a csapadék mennyisége, miközben délen jelentős csapadékhiány alakult ki. A kukorica ennek hatására északon és keleten kedvezően növekedett, míg a déli területeken megszenvedte a csapadékhiányt.

Oroszország
Július utolsó részéig gyakori és nagy mennyiségű csapadék hátráltatta az aratást, ez főleg az őszi búzát érintette. Augusztus elejétől kezdődően szárazabbra és melegebbre fordult az időjárás, így az aratás tempója is felgyorsulhatott, de még mindig nem fejeződött be. A termésbecslések az őszi búzára az ötéves átlag fölött vannak, de a termés minősége valószínűleg nem lesz a legjobb a sok csapadék miatt. Az eső viszont kedvező hatással volt a tavaszi kalászosokra és a kukoricára, mert pont a szemképződés, illetve a virágzás és szemfejlődés kezdeti fenofázisában érkezett.

EU szinten a termés előrejelzések a legtöbb növényre alig változtak, az öt éves átlag körül maradtak (11-17. ábra). Kivétel ez alól a napraforgó, melynek kilátásai kissé javultak: kevésbé rossz a helyzet ugyanis Spanyolországban és Franciaországban, mely ellensúlyozza a rossz bolgár kilátásokat.


Amerikai Egyesült Államok
Augusztus első hetében a kukorica övezet déli, délnyugati területein egészen a Nagy Síkságig szinte minden nap esők öntözték az állományokat és a legelőket, de lokálisan áradások is kialakultak. Dél-Dakotától Missouri államig 50-200 mm között alakult a heti csapadékösszeg. A heves esőzésektől északkeletre és délnyugatra azonban nagyrészt száraz időjárás uralkodott, a Nagy Tavak térségében az évszakhoz képest alacsony hőmérsékletekkel, míg a déli államokban hőség tombolt, ami a szárazsággal társulva komoly stressz hatásnak tette ki a legelőket és a még fejlődésben lévő nyári növényeket. A legsúlyosabb aszály az Öböl-menti régió nyugati részét sújtja. Délkelet-Arizonától a Mississippi deltáig, északra pedig egészen Kansasig a hőmérséklet 5-10 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos, amúgy is magas értékeket, és emellett a Síkság északi részét is extrém hőség uralta.  Augusztus második hetében meleg, csapadékos időjárás uralta a középső és keleti államokat, kelet-nyugat irányú széles sávokban 50-100 mm, lokálisan akár ennél is több esett villámárvizeket okozva. A leghevesebb esők északkeleten és a belső délkeleti, déli tájakon voltak. Ugyanakkor a csapadék elkerülte a kukorica övezet északi részét, valamint továbbra is forró, száraz idő sújtotta Texas nagy részét és az Öböl-régió nyugati és középső tájait, ahol tovább romlott a legelők és szántóföldek állapota. Nyugaton csak a Sziklás hegységre és környékére korlátozódó gyenge záporok fordultak elő, illetve délnyugaton voltak a monszun cirkulációhoz kötődő záporok, de északnyugaton a száraz idő hőséggel párosult.
Az országos statisztikák szerint augusztus 13-án a kukorica állományok 59%-a volt jó vagy kiváló állapotban, és a legnagyobb termesztő Iowa államban is az országoshoz hasonló ez az arány.
Az idei búza termés 47 millió tonna körül várható, ami 5%-kal meghaladja az előző éves mennyiséget. Kukoricából 385 millió tonnát várnak, ami 10%-kal magasabb az előző évinél, ehhez pedig 11 t/ha termésátlag párosul.

Kanada
Augusztus első felében záporok segítették a még érés előtt álló tavaszi gabona stabilizálódását, fejlődését a Kanadai Préri északi és keleti termőterületein, ugyanakkor a délnyugati tájakon folytatódott a szárazság, csak elszórtan és 10 mm-nél kisebb mennyiséget adó záporok fordultak elő. Délen már elkezdődött az aratás. Az ország délkeleti termőterületein viszont az eddig is jellemző enyhe, csapadékos időjárás jótékonyan hat a már mag- és szemképződés fázisában járó nyári növények fejlődésére, valamint növeli a rétek, legelők fűállományát, ugyanakkor hátráltatja az őszi vetésű növények aratását.
Kanada idei búza termését 33 millió tonnára becsülik, ami kissé elmarad a tavalyi terméstől, de 5%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A hozamot 3,11 tonnára várják hektáronként, ez egyaránt alacsonyabb a tavalyi értéknél és az elmúlt öt év átlagértékénél.
Az idei repce termés 19 millió tonna lehet, ami 2%-kal haladja meg az öt éves átlagot. A vetésterület 8,8 millió ha, a termésátlag pedig 2,16 t/ha körül várható.

Közép-Ázsia
Augusztus első felében meleg, ugyanakkor záporos időjárás uralkodott a tavaszi búza övezetben. Oroszország középső területein az ilyenkor szokásosnál 2-4 fokkal melegebb idő gyorsítja a tavaszi árpa és búza fejlődését, Kazahsztán északi részén pedig 32-38 fokos hőség sietteti a gabonák érését. Kiterjedt záporok, zivatarok öntözik Szibéria termőterületeit, melyek a később érő tavaszi búzán még segítenek, Kazahsztán aszály és hőség sújtotta tavaszi gabona állományainak viszont már túl későn érkezett ez a csapadék. Voltak területek, amik ezekből az esőkből is kimaradtak a tavaszi búza övezetben, arrafelé a megelőző hőség és szárazság miatt kényszerérett, összeaszott állományok jellemzőek. Délebbre, Türkmenisztánban és Üzbegisztán nyugati és középső tájain a napi középhőmérséklet egy héten át elérte a 32-36 fokot, és ez a rendkívüli hőség a gyapot ültetvények számára is komoly hő stresszt jelentett, így az érés a megszokottnál két héttel korábban következett be.

Kelet-Ázsia
Augusztus első hetében a Doksuri nevű szupertájfun maradványa szállított özönvíz-szerű esőket Kína-keleti részére. Helyenként 400 mm-t elérő mennyiség okozott áradásokat és komoly károkat a szántóföldeken. Északkeleten is csapadékos idő uralkodott, de a lehullott 25-100 mm közötti eső többnyire jól jött a kukorica és szója állományok számára. Augusztus második hetében egy újabb tájfun hatására hullott 100-200 mm közötti csapadék a Koreai-félszigeten és Japán déli részén. Az esőzések következtében áradások alakultak ki, de összességében jól jött a csapadék a rizsföldek számára. Kínában is csapadékos maradt az idő, de arrafelé az ilyenkor szokásos, 20-50 mm mennyiség hullott, ami az északi, északkeleti országrészben jól jött a mag-, illetve szemképződés fázisának végén járó nyári növények, délen pedig a rizs számára. Ugyanakkor a Jangce völgyének középső és alsó területeit, valamint az Észak-Kínai Alföld déli tájait szokatlanul forró, száraz időjárás sújtotta.
A búza aratásával már június végén végeztek. Az előrejelzések Kína idei búza termését 137 millió tonnára várják, ami kissé elmarad a tavalyi mennyiségtől. Az átlagos hozamot 5,78 tonnára becsülik hektáronként.

India
Az országban rekord búza termés várható, 113,5 millió tonna (összehasonlításként az EU termése 140 millió tonna körül van), ami 9%-kal magasabb az előző évinél, rekord magas a vetésterület (32 millió ha), a terméshozamot 3,55 t/ha körül várják.

Ausztrália
Augusztus első felében jótékony esők öntözték Nyugat-Ausztrália búza övezetét, amik igen jól jöttek az őszi vetések számára, melyek arrafelé most léptek a kritikusnak számító reproduktív fázisba. A megelőző száraz időszak miatt további csapadékra lenne még szükség, hogy a talajnedvesség a normál értékek közelébe növekedjen. Ausztrália déli és keleti tájain is esőre várnak. Elszórtan ugyan előfordultak záporok, de ahhoz túl kevés helyen és kis mennyiség esett, hogy számottevően segítse a búza, árpa és repce fejlődését. A hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál pár fokkal melegebben alakult a búza övezet területén.

Argentína
Száraz, jellemzően enyhe időjárás gyorsítja a frissen kelt téli vetésű gabonák fejlődését. Csak északkeleten esett a hónap első felében számottevő, 10 (lokálisan 100) mm-t meghaladó eső. Az országos statisztikák szerint a kukorica és a szója betakarításával csaknem teljes egészében végeztek augusztus 10-re, és ugyanekkorra a búza és árpa állományok túlnyomó részét is elvetették. 

Brazília
A déli fő mezőgazdasági termőterületeket 10-50 mm eső öntözte augusztus első felében, a csapadékot pedig fagymentes, az ilyenkor szokásosnál 1-3 fokkal melegebb időjárás követte. A búza jellemzően virágzik, néhol már érni kezdett. A melegebb északabbi termőterületeken forróság gyorsítja a gyapot száradását, augusztus 11-re az állományok közel felét már betakarították.
Az idei kukoricatermést országosan rekord magasra, 135 millió tonnára várják, ami 16%-kal több, mint a tavalyi termés. A hozamot szintén rekord sokra, 6 tonnára becsülik hektáronként. Az első vetésű kukorica betakarítása már befejeződött, ez adja a kisebb hányadot, a másodvetés betakarítása júniustól szeptemberig történik, ez adja az össztermés 77%-át.


Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India


2023. augusztus 23.


1. ábra
VHI Index 2023. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2023. augusztus második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
A 2023. július havi csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)


4. ábra
2023. július csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)


5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2023. július 1. és augusztus 13. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: árvíz, világoskék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös kis pöttyözés: hőhullám, nagy vörös pöttyözés: aszály, sötét háromszögek: jégverés)


6. ábra
A 2023. július 1. és augusztus 13. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2023. július 1. és augusztus 13. közötti időszak legmagasabb hőmérsékletei
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
A 2023. július 1. és augusztus 13. közötti időszak csapadékösszege a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
A 2023. július 1. és augusztus 13. közötti időszak csapadékösszege (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


10. ábra
A 2023. július 1. és augusztus 13. közötti időszak azon napjainak száma, amikor a napi csapadékösszeg meghaladta az 5 mm-t
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


11. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


12. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


13. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


14. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


15. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


16. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)


17. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2018-2022-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2022-es termésátlag (t/ha), MARS 2023-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2022-es év százalékában)