2023. november 1-én szélviharral és intenzív csapadékkal érte el egy viharciklon Európa atlanti-óceáni partvidékét. A Ciarán névre keresztelt viharra jellemző, hogy a legerősebb széllökések az angol és a francia partoknál többfelé meghaladták a 160 km/h sebességet. A vihar emberéleteket követelt és óriási károkat okozott épületekben és infrastruktúrában egyaránt. A tanulmány a sok tekintetben tipikusnak mondható, de különösen erős vihar meteorológiai hátteret tekinti át.

A Balaton időjárása számos sajátossággal rendelkezik. A nagy kiterjedésű vízfelület, valamint a tőle északra húzódó Bakony nagy mértékben képes módosítani a balatoni időjárás alakulását. Mindez határozottan meglátszik az időjárási elemek, így a levegő hőmérsékletének, a szélviszonyoknak, a felhőzetnek és a csapadékhullásnak az alakulásában is. A viharok látszólag hirtelen csapnak le a tóra, és különösen a nyílt vízen gyakran jóval erősebbek, mint a környező szárazföldi területeken.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2023-as szeptember középhőmérséklete országos átlagban 3,6 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebbnek bizonyult 1901 óta. A hónap jelentős részében anticiklonok határozták meg időjárásunkat, amik a száraz és napos idő mellett kedvezően hatottak a tartósan magas, nyári hőmérsékletek fennmaradásához, ami végül egy átlagos júniussal felérő hőmérsékletű szeptembert eredményezett.

Napjainkban a számítógépes előrejelzéseknek és a komplex meteorológiai megfigyeléseknek köszönhetően viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy nagyobb méretű zivatarrendszer megjelenését az előző napi numerikus előrejelzések nem jelzik egyértelműen. 2023. augusztus 25-re virradóra azonban ez történt. A tanulmány témája a nehezen előre jelezhető vihar időjárási hátterének bemutatása.

A 2023. augusztus 4-5-i rendkívüli időjárás meteorológiai háttere.

2023. július 10-én egy nagyon gyorsan fejlődő szupercellás zivatar csapott le Székesfehérvárra. Az orkán erejű szél fákat tört ki, a jégeső épületeket rongált meg. A helyzet érdekessége, hogy a váratlanul kialakuló zivatarcella hátterében a helyi időjárási tényezők, így a Bakony, illetve a Balaton sajátosságai is szerepet játszottak.

A Balatonhoz érkezők számára az egyik legfontosabb információ, hogy hány fokos a Balaton. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem mindig egyértelmű más a válasz a fürdőzőknek, más a válasz a szakembereknek. A tanulmányban a Balaton vízhőmérsékletének alakulása és annak hatása kerül röviden bemutatásra.

A Kárpát-medencében szaharai eredetű meleg légtömeg okozott kánikulát, hőhullámos napokat 2023. június 19-23. között. Június 18-án már néhány mérőállomáson elérte a 30 Celsius fokot a napi maximumhőmérséklet, de az igazi hőség 19-én kezdődött. Országosan 27 és 33 °C között alakult a maximum, csupán az ország északkeleti tájain maradt 30 °C alatt. Az ezt követő napokban fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, a hőhullám tetőzése 22-23-ára tehető, sok helyen a napi minimumok nem süllyedtek 20 °C alá. A legmagasabb hőmérsékletet június 23-án, Kiskunhalason mértük (37,0 °C).

Változékony, szeszélyes, igazi tavaszi időjárás jellemezte az idei tavaszt. Az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok az idén is, akár tavaly és tavalyelőtt április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet összességében a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart.

2020 óta La Niña állapot uralkodott a trópusi Csendes-óceán térségében, mely jelentős befolyást gyakorolt a légköri nedvesség eloszlására, ezzel hozzájárulva a globális szárazság és aszály kialakulásához, ami többek közt Magyarországon is jelentkezett. Két és fél év után, az elmúlt hetekben, hónapokban újra beköszöntött ellentétes hatásokkal bíró párja, az El Niño, mely az egyenlítői Csendes-óceán felszínhőmérsékletének pozitív anomáliájához köthető természeti jelenség. A tanulmányból kiderül, hogyan működik, miként hat a trópusok, valamint a mérsékelt öv időjárására és klímájára, mi köze a Medárd-időszaki zivatarok megjelenéséhez hazánkban, s hogyan hat a globális átlaghőmérséklet alakulására.