HungaroMet: 2020. március 24. 14:27
2020. márciusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép és az első európai termésbecslések
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában például az enyhe és jobbára csapadékos tél miatt az átlagosnál jobban fejlettek az őszi vetések. Az USA-ban pedig helyenként még mindig nem végeztek a tavalyi kukorica és napraforgó aratásával. E mellett elkészültek az első európai termésbecslések.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Ausztrália középső vidékein, Afrika északnyugati (ahogy ezt már egy hónapja is láttuk) és délnyugati területein, valamint nagy területen Dél-Amerikában. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra), aszályos területek inkább csak Marokkóban, illetve helyenként Ausztráliában és Argentínában fordulnak elő.
Európa
A mögöttünk hagyott tél egész Európában enyhe időt hozott, általában 2-4 Celsius fokkal volt melegebb az átlagosnál (3., 4. és 5. ábra). Északon és keleten még ennél is nagyobb volt ez az eltérés, mely hatalmas területen éri el a 4-6 fokot is.
Különösen száraz volt a tél Itália középső részein, mely a durum búza fő termőterülete, Görögországban, valamint Románia délkeleti és Bulgária keleti részén (6. és 7. ábra). Ezzel szemben az átlagosnál jóval csapadékosabb idő volt Északnyugat-Európában, a fő kalászos termőterületeken. Az esős időben a vetések nem tudtak kellően fejlődni, a sár pedig a mezőgazdasági munkákat is jelentősen hátráltatta. A tavaszi gabonafélék vetése is többfelé késést szenved e miatt.
A 2020. február 1. és március 10. közötti időszak is egész Európában enyhébb időt hozott. Többnyire 2-4, míg keleten és északon sokfelé 4-6, de akár 6-8 Celsius fokkal is melegebb volt az átlagosnál (8. ábra). A kontinens döntő részén az átlagosnál lényegesen több csapadék hullott: Nyugat- és Észak-Európában nagy területen a szokásos érték 140 %-a is leesett (9. ábra). Februárban egymást érték a viharciklonok, előbb a Ciara, majd a Dennis aztán a Jorge névre kereszteltek, melyek szélvihart és nagy mennyiségű csapadékot okoztak. A szokásosnál kevesebb csapadék hullott általában a mediterrán térségben, különösen a Pireneusi-félsziget déli kétharmadán, valamint Olaszországban és Görögországban.
Az őszi kalászosokra a tél enyhe időjárása kedvező volt, mint ahogy a kórokozók és kártevők számára is, így ezek fokozottabb megjelenésére lehet számítani a szezonban. Március 10-ig nem fordult elő fagykár Európában.
A JRC által készített termésbecslések egyelőre többnyire a hosszú távú trendeken alapulnak, nagy a bizonytalanságuk, ezekre ne alapozzunk (10., 11., 12. és 13. ábra). Példaként említhetjük, hogy őszi búzából hazánkra az eddigi kedvező csapadékviszonyok és a jelenleg a szokásosnál fejlettebb állomány ellenére is mintegy öt százalékkal alacsonyabb terméshozamot becsülnek az előző öt év átlagához képest. Reméljük nem lesz igazuk.
Franciaország
Az őszi vetésekre rossz kilátások: már a szezon is rosszul kezdődött, ugyanis a repce vetése aszályos körülmények között történt, míg a búza vetésekor már túl sáros volt a talaj. A téli sok csapadék miatt vízborítás is sokfelé kialakult, ez nagyban hátráltatta a növények fejlődését, élettevékenységét. A sáros talaj a mezőgazdasági munkákat is akadályozta, többek között a tápanyag- és a vegyszerkijuttatást (ez egyébként Írországra és Nagy-Britanniára is jellemző). A tavaszi kalászosok vetése, főleg a tavaszi árpa vetése is késést szenved a sáros körülmények miatt, ez is hozzájárul a kalászosok és a repce vetésterületének csökkenéséhez. Az így be nem vetett táblákba is nyári növények, főleg kukorica és napraforgó kerül majd, ezek vetésterülete tehát nagyobb lesz a szokásosnál és a tervezettnél.
Németország
A tél összeségében több csapadékot hozott, a tavaszi vetések elkezdéséhez a talajnak még szikkadnia kell, a vetések e miatt valószínűleg késni fognak.
Lengyelország
Az őszi vetések jól teleltek és fejlettebbek az átlagosnál. A tavaszi munkák, a vetés pedig mintegy két héttel a szokásos időpont előtt elkezdődött.
Spanyolország és Portugália
Az őszi vetések errefelé is szépen fejlettek, de a kevés téli csapadék még okozhat gondokat. Jelenleg az öntözéshez nélkülözhetetlen víztározókat kapacitásuk 60%-ig sikerült feltölteni, ez a tíz éves átlag alatt van, a 2019-es állapothoz közel.
Olaszország
Száraz volt a tél Itália középső részein, mely a durum búza fő termőterülete. A növények le vannak maradva a szokásos állapotukhoz képest.
Románia
Decemberben és januárban főleg az ország délkeleti fele szenvedett csapadékhiányban, majd februárban jelentős eső érkezett. Ez elegendőnek bizonyult az őszi vetések rövidtávú igényeinek, de a mélyebb talajrétegek nem töltődtek föl nedvességgel.
Ukrajna
Az őszi vetések jó állapotban vannak, tavaszi fejlődésüket is hamarabb kezdték az átlagosnál. Az őszi búza vetésterülete mintegy 10-15%-kal alacsonyabb az előző évinek. A vetés jól halad, a 2000. óta megugrott műtrágyafelhasználás miatt a termésbecslések magasak.
Oroszország
Az európai területen az enyhe tél és a kedvező csapadékellátottság hatására kitűnően teletek az őszi vetések, jók a terméskilátások.
Amerikai Egyesült Államok
Kalifornia nagy részén és a Nagy-medence területén jelentős csapadékhiány gyűlt össze az év első két hónapjában. Ezzel szemben Oregon állam északkeleti részén február elején özönvíz szerű esőzést heves havazás követett, ami jelentős áradásokhoz vezetett. Keletebbre, a Nagy Síkságtól az Atlanti partvidékig a januári áradások után egy újabb csapadékos hónap következett, így a folyók vízállása február második felében még magasabb lett. Az áradások északon a közép-nyugati államokig terjedtek, a kukorica öv északi részén ezt a hóolvadásból adódó tavaszi áradások is fokozták. Ezen a területen még mindig a tavalyi kukorica és a napraforgó betakarításával próbálnak előrehaladni, Észak-Dakotában előbbi növény aratásának 61, utóbbi 79%-val végeztek. Ezzel szemben Texas déli részén, és a közép-nyugat bizonyos részein száraz volt a február.
Rövid hideghullámoktól eltekintve az ország keleti felén az átlagosnál enyhébb volt a tél utolsó hónapja. Március első hetében azonban hideghullám érte el az Egyesült Államok keleti részét. A délkeleti államokban is fagypont alá csökkent a hőmérséklet, ami a virágzó gyümölcsfákban és egyéb fagyérzékeny növényekben is kárt okozott.
Közel-Kelet
Törökország fő termőterületein a február végi, március eleji viharos, az átlagosnál több fokkal melegebb, csapadékos időjárás következtében bőséges nedvesség áll rendelkezésre a talajokban az őszi vetések gyors tavaszi fejlődéséhez. Március közepén az egyébként száraz Szaúd-Arábiában és Jordániában is 30-35 mm eső esett, valamint Egyiptom északi részén az éves csapadékmennyiség kétszerese, 60 mm hullott.
Északnyugat-Afrika
Marokkóban és Algéria keleti részén tovább súlyosbodott az aszály. Marokkóban a tavalyi volt az elmúlt 30 év legszárazabb tenyészidőszaka az őszi kalászosok tekintetében, és a műholdas vegetációs indexek alapján az idén is nagyon rossz állapotban van az őszi búza és árpa. Algéria nyugati részén és Tunéziában jobb a helyzet, itt a száraz tél után március első felében esők öntözték a vetéseket.
Kelet-Ázsia
Kína keleti részén az évszakhoz képest meleg, változékony, mérsékelten esős idő segíti az őszi búza és a repce fejlődését, valamint a korai vetésű rizs megerősödését.
Ausztrália
A februári esők után márciusban is kiterjedt záporok öntözték Ausztrália kelti részén a még érésben lévő gyapot és cirok földeket. A nyári növények az érés közelében járnak vagy már betakarításra várnak, amit az esős idő most hátráltat. A növekedés időszakában az aszály sújtotta ezeket a növényeket, most, az érés fázisában pedig a csapadék rontja a termés minőségét. Ugyanakkor az eső feltölti a talajokat nedvességgel az őszi vetés előtt.
Dél-Amerika
Márciusban az évszakhoz képest meleg, száraz idő uralkodik Brazília déli termőterületeinek nagy részén, ami segíti a mezőgazdasági munkákat, ugyanakkor a másodvetésű kukoricának esőre lenne szüksége. Északabbra, az ország középső és északkeleti tájain csapadékosabb, a kukorica és a gyapot számára kedvezőbb az időjárás.
Március első hetében Argentína mezőgazdasági területein is Brazília déli részéhez hasonló, száraz, igen meleg idő volt jellemző, majd a következő héten bőséges csapadék érkezett, amire nagy szüksége volt a még fejlődésben lévő kukoricának, illetve szójának.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2020. március 24.
1. ábra
VHI Index 2020. március második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)
2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020. március második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)
3. ábra
A 2019-2020-as téli átlaghőmérséklet rangsora az 1979-2019. közötti időszakban
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a vörös színtől a sárgáig terjedő területek sorrendben: az eddigi legmelegebb évszak, a második, a harmadik, a negyedik és az 5-10. legmelegebb évszak)
4. ábra
A 2019-2020-as tél átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
5. ábra
A 2019-2020-as télen a fagyos napok (Tmin<=0 Celsius fok) számának aránya a sokéves átlaghoz képest (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
6. ábra
A 2019-2020-as téli csapadékösszeg rangsora az 1979-2019. közötti időszakban
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sötétkék színtől a sárgáig terjedő területek sorrendben: az eddigi legcsapadékosabb évszak, a második, a harmadik, a negyedik, az 5-10. legcsapadékosabb, az eddigi legszárazabb évszak, a második, a harmadik, a negyedik, az 5-10. legszárazabb évszak)
7. ábra
A 2019-2020-as tél csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
8. ábra
A 2020. február 1. és március 10. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
9. ábra
A 2020. február 1. és március 10. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
10. ábra
Őszi vetések termésátlag előrejelzése az EU átlagára vonatkozóan a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sorok sorrendben a következőket tartalmazzák: összes kalászos, összes búza (közönséges búza, durumbúza), őszi árpa, rozs, tritikálé, repce;
az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)
11. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)
12. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)
13. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2015-2019-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2019-es termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2019-es év százalékában)