2022. október 3. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2019. november 26. 14:40

2019. novemberi helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Megvizsgáljuk többek között, hogy Európa nyugati és keleti vidékei között mekkora időjárási különbség alakult ki, és ez hogyan hatott a betakarításra és az őszi vetésekre, valamint hogyan halad az Egyesült Államokban a történelmi rekord mértékű késéssel indult szezonban a betakarítás.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Ausztrália jelentős részén, Afrika déli területein, Argentína és Brazília déli részein, valamint Kelet-Európában. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra), bár jelenleg az északi félteke nagyobb részén a mezőgazdasági területek nyugalomban vannak. Aszállyal érintett részek Dél-Amerikában vannak kisebb körzetekben.


Európa

Az október 1. és november 20. közötti időszak időjárását Európában nagy különbségek jellemezték (3. ábra): amíg Kelet-, Délkelet-Európában és Törökországban kivételesen meleg és az átlagosnál szárazabb idő jellemezte, addig esős maradt az idő Nyugat-, Északnyugat-Európában és Skandinávia déli részén.
Kelet- és Közép-Európa nagyobb részén az átlagostól jóval melegebb időjárás uralkodott a vizsgált bő másfél hónapos időszakban. Nagy területen csaknem 4 (!) Celsius fokkal is meghaladta a hőmérséklet a szokásos értéket (4. és 5. ábra). A tartósan enyhe időt csak október és november elején szakította meg átmenetileg egy-egy északról érkező hideg léghullám. Alig-alig fordult elő egy-egy hideg nap, holott ebben az időszakban ezeken a területeken már rendszeresen fagyni szokott (6. ábra). Nyugat-Európában összességében átlag körüli volt a hőmérséklet, míg Skandináviában attól jóval hidegebb. Jellemző hőmérsékleti eloszlás volt Európában novemberben, hogy hideg levegő árasztotta el a kontinens nyugati részét (mely egyébként a Földközi-tenger nyugati medencéjébe jutva sorra alakította ki a mediterrán ciklonokat), míg keleten meleg, száraz léghullámok vonultak észak felé (7. ábra).
A csapadék eloszlása még szélsőségesebben alakult: Ukrajnában, Oroszország európai területének déli részén, Törökországban sokfelé a 40 mm-t sem érte el a bő másfél havi csapadékösszeg, de a Pireneusi-félsziget déli része és a Balkán-félsziget középső része sem kapott sokkal többet (8. és 9. ábra). Ezzel szemben a Pireneusi-félsziget északi részén, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, helyenként Közép-Európában, a Skandináv félsziget déli részén és Oroszország európai területének északi részén az átlagostól több csapadék hullott. November elejétől sorra alakultak ki a Földközi-tenger nyugati medencéjében a mediterrán ciklonok, melyek rendkívül sok (sokfelé 400 mm-t meghaladó) csapadékot okoztak Franciaország délkeleti részén, Olaszországban, az Alpok térségében és a Balkán-félsziget nyugati szélén. Arrafelé árvizekről, külvilágtól elzárt településekről szóltak a hírek.

A különböző időjárási körülmények eltérően hatottak a mezőgazdasági munkálatokra: a csapadékos idő jelentősen hátráltatta az őszi kalászosok vetésének, és a nyári növények betakarításának befejezését.
Franciaországban és Németországban a sok csapadék problémákat okozott a kukorica betakarításában.
Az Egyesült Királyságban és Írországban a sáros talaj, a belvíz jelenleg is akadályozza a burgonya és a cukorrépa betakarítását. Ha a körülmények nem javulnak számottevően, akkor a burgonya jelentős részét majd csak tavasszal tudják fölszedni.
Lengyelországban kifejezetten kedvőzek voltak a cukorrépa betakarításának időjárási feltételei, de Németországban és a Benelux államokban is időben elvégezték a munkát a csapadékos idő ellenére.

Őszi káposztarepce
Franciaországban és Németország egyes részein az őszi eleji szárazság főleg az őszi káposztarepcére volt negatív hatással, azóta viszont ezeken a területeken jelentős csapadék hullott, sokat javultak a körülmények. A repce vetésterülete Bulgáriában és Romániában kisebb az előző évinél, míg Franciaországban és Németországban hasonló ahhoz, mely így jóval az öt éves átlag alatt marad. Németországban jó állapotúak a vetések, míg Franciaországban belvizes táblák is vannak.
A Brit-szigeteken az időben vetett repce jó állapotú, a későbbi vetéseken viszont erős a kártevők nyomása. A vetésterület az előző évi alatt van.
Lengyelországban kedvezőek voltak a körülmények a repce számára, azok szépen fejlődnek, az állapotuk jó. Ebben az évben a termelőknek lehetőségük volt neonikotinoidok használatára, így a kértevők nyomása kisebb.

Őszi kalászosok
A kalászosok vetését közel optimális körülmények között fejezték be Közép-Európában, a Balti államokban és a Pireneusi félszigeten. Ezzel szemben az EU számos nagy termelő országában komoly gondok adódtak novemberben a sok eső miatt. Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, a Benelux államokban e miatt csökkent a vetésterülete az őszi kalászosoknak az előző évihez képest. Németország északi részein és Olaszországban a vetés késést szenvedett, belvíz is előfordul ezen kívül Ausztriában és Szlovéniában is.
Bulgária északi részén, Romániában, Ukrajna és Törökország nagyobb részén, a Pireneusi félsziget déli részén komoly csapadékhiány van, mely a vetésre, a kelésre, a növények kezdeti fejlődésére negatívan hatott és hat jelenleg is. Közép-Európában (leginkább Lengyelországban), Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában többnyire kedvezőek voltak a körülmények az őszi kalászosok számára.


Amerikai Egyesült Államok

Október november fordulóján nagy területre kiterjedő erős hidegbetörés okozott az átlagosnál jelentősen hidegebb időjárást a nyugati, illetve a középső országrészben. Ezeken a területeken nem sok csapadék hullott, azonban a korábbi esőkből adódóan a felázott talaj, és a kukoricaszemek magas nedvességtartalma továbbra is hátráltatta a betakarítást. Az ország keleti felére ugyanakkor jelentős csapadék érkezett, ami megszüntette az aszályt, és jót tett az őszi vetés fejlődésének. Az ország északi részén a Nagy Síkságtól a Nagy Tavak vidékéig már november első hetében hótakaró borította a tájat, ami a Kukorica Öv északi részén az 5-15 cm-t is elérte. A hónap közepére a térség délebbi területit is hó borította, egészen délen, Louisiana-ban is fagykárok érték a még betakarításra váró cukornádat. A hideg, szeles, csapadékos idő jelentősen akadályozta a kukorica már eddig is meglehetősen nehézkes betakarítását. Országosan a vetésterület mindössze 76%-án sikerült learatni a kukoricát november közepéig, ami jelentősen (16%-kal) elmarad az elmúlt öt év átlagától.  A napraforgó 47%-át aratták le november 17-ig, ami a tavalyihoz képest 21%-os, az öt éves átlaghoz képest pdig 36%-os (!) elmaradást jelent. Az őszi kalászosok vetésével gyakorlatilag végeztek, azok bő fele a jótól a kiváló állapotú kategóriába esik.


Dél-, Délkelet és Kelet Ázsia

India nagy részén száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, míg Bangladesben és Indonézia északi részén trópusi ciklon okoz heves esőket. Indonézia déli felén száraz az idő, pedig a rizs vetése előtt csapadékra lenne szüksége a földeknek. Kína keleti részén szokatlanul enyhe, meleg időjárás kedvez az őszi búza és a repce fejlődésének, megerősödésének.


Ausztrália

A keleti országrészben esők enyhítették valamelyest a hosszan elhúzódó szárazságot, de főként a nyári növényeknek ennél jóval nagyobb mennyiségre lenne szükségük az optimális fejlődéshez.


Dél-Afrika

A Kukorica Övben kiterjedt esők segítik a kukorica és más nyári növények vetését, korai fejlődését.


Dél-Amerika

Argentína fő mezőgazdasági területein is esők öntözik a talajt, melyek egyaránt kedvezően hatnak az őszi kalászosok és a tavaszi vetések növekedésére.
Brazília középső és déli területein már november elejére elvetették a szója jelentős részét, melyet a hónap során esők, záporok öntöztek.


Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2019. november 26.


1. ábra
VHI Index 2019. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2019. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. október 1. és november 20. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, pontozott terület: aszály, piros csíkozás: csapadékhiány)


4. ábra
2019. október 1. és november 20. között az átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


5. ábra
2019. október 1. és november 20. között a 0 Celsius fokos bázishőmérséklettel számolt
hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


6. ábra
2019. október 1. és november 20. között a hideg napok (Tmin<=0 Celsius fok) száma
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
2019. november 11. és november 20. között a 0 Celsius fokos bázishőmérséklettel számolt
hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
A 2019. október 1. és november 20. között lehullott csapadék mennyisége (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
A 2019. október 1. és november 20. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)