2024. június 15. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. április 15. 13:29

A lehűlés mellett csapadékra van kilátás, de jó eséllyel nem elégre

Drasztikusan átlakul időjárásunk a folytatásban: a nyári meleg és száraz idő után nedves és hideg léghullámok érkeznek fölénk. Végre várható csapadék is, de előre láthatólag nem elegendő. Az esőre főleg az Alföldön lenne hatalmas szükség, elsősorban a tavaszi vetések szempontjából, ugyanis a talaj felső 20 cm-es rétege ezen a területen kritikusan száraz állapotban van.

Az elmúlt héten egyáltalán nem hullott csapadék hazánkban, inkább csak fátyolfelhők érkeztek fölénk, sok volt a napsütés. Az előző 30 nap csapadékösszege hazánk nyugati és néhol az északi részén a 30-45 mm-t is eléri, míg az Alföldön nagy területen 10 mm alatt marad (1. ábra). Mindez azt jelenti, hogy az országban komoly a csapadékhiány (2. ábra). A 90 napos csapadékösszeg is már csaknem az egész országban hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföldön ez a 40-70 mm-t is eléri (3. ábra). Tavaly év végére országszerte feltöltődött a talaj nedvességgel, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A felszín irányából egyre vastagabb réteg szárad ki, az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj fölső 20 cm-es rétege (4. ábra). Így a tavaszi vetések szempontjából egyre nagyobb területen van fokozódó aszály (5. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt hét elején és végén nyárias magasságokban, 25 Celsius fok fölött alakult, vasárnap többfelé elérte a 30 fokot (6. ábra). A hét közepén, szerdán a Dunántúlon jelentősen visszaesett a hőmérséklet (7. ábra), csütörtökön kisebb mértékben, de keleten is mérséklődött a felmelegedés. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga már március végétől meghaladja a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos küszöbértéket, jelenleg 20 fok közelében alakul (8. ábra).

Az őszi vetések még jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (9. ábra). A kalászosok intenzíven növekednek, az őszi káposztarepce pedig virágzik (10. és 11. ábra). Ennyi meleg idő erre a fenológiai fázisra még kedvező, mert ha ez tovább tartana, lerövidítené ennek a fázisnak az időtartamát, ami már nem lenne optimális. Az Alföld északi részén a korábbi belvízfoltokban a vetések kipusztultak (12. ábra). Az őszi vetések országszerte, a mélyebb talajrétegekben még az Alföldön is találnak nedvességet, de az gyorsan fogy, kezdik megérezni a csapadékhiányt.
A tavaszi vetésekre kellene csak igazán az eső, hazánk nagyobb részén teljesen száraz a fölső talajréteg, ahová a vetőmag kerül, kerülne.
A legtöbb gyümölcsfánk már elvirágzott, de pl. az alma és a birs jelenleg virágzik, erre a száraz, meleg idő kedvező.

Az elmúlt héten hulló csapadék miatt nem volt nedves a növények levélének felülete. A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március végére - április elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke erőteljesen növekedett a korán érkezett tavasz hatására. Az anomália térkép az ország egész területén az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki és az idén még bevetetlen táblákat jelölik.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg - bár még nagyon a kukorica szezon elején, sőt az előtt járunk - jelenleg többnyire 90 és 105 foknap között alakul, mely jóval magasabb tavalyi évinél és a sokéves átlagnál is.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban, nagyobb csapadék csak a nyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé kiszáradt. Április első napjai is inkább csak nyugatra, délnyugtra hoztak esőt, majd országszerte száraz idő következett, így az Alföldön tovább száradt a talaj. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 110-120 mm-rel meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön nagyjából megegyezik azzal. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős a hiány.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az őszi vetések fenológiai fázisai ezért a szokásost jóval megelőzik, a repce virágzása már április legelején elkezdődött. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat.

A folytatásban jelentős változás várható időjárásunkban: este hidegfront érkezik, mely csapadékot, valamint komoly és tartós lehűlést hoz. Este és holnap sokfelé, szerdától szórványosan várható eső, zápor, helyenként zivatar. A hetén várható csapadék mennyisége összesen várhatóan nem lesz elég a jelenlegi helyzetben: nagy területen meghaladhatja a 10, helyenként a 20 mm-t, ugyanakkor maradhatnak olyan országrészek is (elsősorban az Alfödlön), amelyek kimaradnak a nagyobb esőből. A levélnedvesség-tartam napokig kifejezetten magas lehet a többszöri csapadék miatt. A talajok többfelé megáznak, de maradnak olyan területek is, ahol csak a fölső pár cm nedvesedik át. A hőmérséklet drasztikusan visszaesik, a front mögött a maximumok már csak 11 és 16 fok között oszlanak meg az országban. A sok felhő és szél miatt a hét közepéig még nem várható erős éjszakai lehűlés, de a hét második felében már lehetnek kevésbé felhős éjszakák, helyenként talajmenti fagyokkal.
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a héten 10 Celsius fokra esik vissza, és a jövő hét közepéig nem is nagyon fog emelkedni.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. április 15.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. április 14-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 14-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. április 14-én (%)


5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. április 14-én (%)


6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. április 14-én (Celsius fok)


7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. április 10-én (Celsius fok)


8. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2024. április 14-én (Celsius fok)


9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon az Alföld északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)


10. ábra
Virágzó őszi káposztarepce táblák (sárgás színűek) 2024. 04. 13-án Mezőkövesd (BAZ vármegye) térségében Sentinel-2-es műholdfelvételen


11. ábra
Virágzó őszi káposztarepce táblák (sárgás színűek) 2024. 04. 13-án Nagykarácsony (Fejér vármegye) térségében Sentinel-2-es műholdfelvételen


12. ábra
Kiszáradt belvízfoltok (elszórt, szabálytalan alakú, világos foltok) mezőgazdasági táblákon, többek között őszi búzában és repcében, ahol a vetés ki is pusztult - 2024. 04. 13-án Füzesabony (BAZ vármegye) térségében Sentinel-2-es műholdfelvételen


13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. április 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)


14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. április 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)