Csalódást okoz Sándor, József, Benedek

Az előző héten csütörtökön még igen hideg reggelünk volt, sokfelé hűlt -5 Celsius fok alá a hőmérséklet (1. ábra), majd a hét második felében enyhébbre, de változékonyabbra, csapadékosabbra fordult időjárásunk. Csütörtöktől vasárnapig több időjárási front is áthaladt fölöttünk, melyek csapadékot is hoztak. Összességében a déli és keleti országrészben 10-25 mm eső esett, de Baranyában és Somogyban kis területen 30 mm fölötti értékek is előfordultak (2. ábra). Az ország északi része és az Alföld közepe kimaradt a jelentős csapadékból. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország döntő részén mintegy 10-30 mm-rel elmarad a szokásos mennyiségtől (3. ábra).
Ahol esett az elmúlt napokban, ott már igen jókor érkezett a csapadék, mert az ezt megelőző száraz időszakban a talaj felszín közeli rétege nagyon kiszáradt (4. ábra). A csapadék ezen sokat segített, viszont ahol nem esett, főleg a Sopron-Budapest-Szolnok vonal kiterjedt térségében a talaj felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető vízmennyiség százalékában már a kritikus 40%-os érték alá csökkent. Ugyanakkor a Tisza mentén, főleg a Rétközben még mindig jelen van a belvíz is, bár folyamatosan csökken a kiterjedése. A mélyebb talajrétegek továbbra is őrzik a tél során megszerzett nedvességtartalmukat, és az ország nagy részén telített állapotban vannak. A talaj hőmérséklete jelenleg 5 cm mélységben 5 fok körül alakul.
A hosszú hétvégi kissé enyhébb idő után újra megerősödött fölöttünk az északi áramlás, de a szél és a több felhő miatt egyelőre komolyabb fagyok nem voltak jellemzőek. A maximumok szombaton még 15 fok körül alakultak, majd hétfőre mintegy 5 fokkal visszaesett a nappali hőmérséklet.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek, várják a melegebb időt. A tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A márciusi gyakori éjszakai fagyok miatt a talaj felszín közeli rétege többször megfagyott, majd napközben kiengedett. Erre a jelenségre a következő napokban is számítani kell, márpedig ha ez sokszor lejátszódik, akkor a talaj kissé megemelkedik, a vetések gyökerei pedig elszakadhatnak. Ez a jelenség a felfagyás, mely ellen védekezni a táblák hengerelésével lehet, bár ennek hatékonysága és a hátrányos mellékhatások miatt ez erősen kérdéses. A legjobb megoldás az eső lenne, de ebből a következő egy hét során alig kapunk.
A február végi igen enyhe idő a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeit már beindította, az erre érkezett -6, -10 Celsius fok pedig már fagykárt okozott. Az északi országrészben, például a zempléni és abaúji barackosokban még nincs probléma.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a március első felére vonatkozó állapotot mutatják. Ilyenkor még alacsony az index értéke, zöldülés az előző időszakhoz képest a Dunántúlon és a Jászságban látható. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű a zöld tömeg, ez elsősorban az őszi vetések fejlett, jó állapotát mutatja.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (5. és 6. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, sőt főleg a Dunántúl északi felén a talaj felső rétege is teljesen kiszáradt március közepére. Az ország döntő részén az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege. A középső tájakon kissé elmarad attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

A folytatásban marad az alapvetően északi, hideg, száraz levegő beáramlása hazánk fölé. Még Benedek sem hozza a várt meleget, a jövő hét keddig többnyire 5 és 10 fok között alakulnak a maximumok, éjszakánként pedig a fagy lesz a jellemző, bár -5 fok alá inkább csak a fagyzugos helyeken csökken a hőmérséklet. A jövő hét közepétől indul majd lassú enyhülés. Csapadék több napon is várható, de inkább csak zápor, hózápor, melyből jelentősebb mennyiség a jövő hét közepéig nem valószínű. A hosszabb távú, ezért bizonytalanabb előrejelzések szerint a jövő hét végéig nem várható jelentősebb csapadék hazánkban, a talaj így száradni fog. Bár a jelenleg nagy területen erős északi szél a hét végére a legtöbb helyen mérséklődik, hétfőn újult erőre kap. Olyannyira, hogy főleg a Dunántúlon és északkeleten viharossá fokozódik, mely a talaj kiszáradt, fölső részét fölkaphatja, elhordhatja, homok és porvihart okozva. A szélerózió káros hatásainak csökkentésére megfontolandó a szélfogó fasorok felújítása, telepítése, melyre akár még most is van lehetőség. A száraz, szeles időben tovább nő a rizikója a tavaszi szárazfű- és bozóttüzeknek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. március 18.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Napi minimum hőmérsékletek 2021. március 11-én (Celsius fok)

2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. március 17-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. március 17-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.március 17-én (%)

5. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. március 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. március 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)