Ferihegy 75 – Egy este, amikor a repülés múltja, jelene és jövője találkozik! – 2025. augusztus 16.

Ünnepelj velünk 2025. augusztus 9-én a Fővárosi Állat- és Növénykert 159. születésnapján – és tegyünk együtt egy zöldebb jövőért!

2025. július 26-án az Alföld délkeleti részén 40,0 foknál is magasabbra emelkedett a hőmérséklet. Egy 104 éves, országos napi maximum hőmérséklet rekord dőlt meg, 0,9 fokkal. Az új legmagasabb napi maximum hőmérséklet országos rekord 41,3 fok, melyet Sarkad Malomfok állomásunkon mértünk. A korábbi rekord 40,4 fok volt, melyet Szerep állomásunkon regisztráltunk, 1921-ben.

Az éghajlatváltozásról szóló szakszerű és hiteles kommunikáció kulcsfontosságú a megfelelő tájékoztatásban és a szemléletformálásban. A HungaroMet új kezdeményezésével a témában elért eredményeket közérthető formában osztja meg a társadalommal.

A verseny kezdete előtt három nappal egy pusztító zivatarlánc vonult végig a Balaton térségén, amely során Balatonfüreden, a kikötőben 130 km/h erősségű szelet mért a HungaroMet szélműszere. A vihart kiváltó légörvény a verseny előtti napon is az egész tavat érintő viharos szelet okozott, a keleti medencében 75 km/h-t elérő széllökésekkel. A rossz előjeleket követen a verseny napjának reggelére veszített erejéből a szél, de viharos közeli (55-60 km/h) befújások még előfordultak.

2025. július 7-én az ország keleti felében tartott ki legtovább a hőség. Dévaványán 38,9 fokot mértünk, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legmagasabb maximum-hőmérséklet országos rekordja. Korábban ezen a napon 2015-ben Békéssámsonon 38,7 fokot mértünk.

A hőségnek markáns hidegfront vetett véget, mely záporokkal, zivatarokkal, jégesővel és viharos széllel érkezett. Budapest János-hegy állomáson 38,1 m/s-os (137 km/h-s) széllökést mértünk, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legnagyobb széllökés országos és fővárosi rekordja. Korábban az országos rekordot Edelény tartotta, ott 2008-ban ezen a napon 33 m/s-ot (119 km/h-t) rögzítettek a műszerek. A korábbi fővárosi rekorder szintén János-hegy volt, ott 2020-ban 28,2 m/s-os (102 km/h-s) széllökést mértünk.

Az idén az átlagoshoz képest jóval kevesebb zivatar volt a Balatonnál. A július 7-i délnyugatról jövő zivatarlánc ezt az elmaradást igyekezett pótolni. A balatoni viharok klasszikusának számító, a szakemberek által szlovén instabilitási vonalként emlegetett jelenség egy lassan mozgó hidegfront mentén alakult ki.

A nyári hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése az éghajlatváltozás egyik leginkább érzékelhető következménye térségünkben. Ezekben a napokban nagy területen tombol forróság Európában, hazánkban is hőségperiódus kezdődött.