A 2013-as év éghajlati értékelése

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2013-ban is melegebb volt a megszokottnál. Mindössze két hónap, a március és a szeptember volt hűvösebb a normálnál, a fennmaradó 10 hónap során rendre magasabb középhőmérsékleteket jegyeztünk országos átlagban. A legnagyobb anomália – a tavalyi évhez hasonlóan – novemberben jelentkezett, az országos átlaghőmérséklet ekkor 3°C-kal is meghaladta a szokásos értéket.

A havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzéseként kijelenthetjük, hogy a 2013-as év a csapadékszélsőségek éve volt hazánkban, ezzel ismét egy, az időjárás szempontjából mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Az elmúlt évek szélsőségei után (2010. a legcsapadékosabb, majd rögtön 2011 a legszárazabb, 2012 pedig a 10. legszárazabb év volt hazánkban 1901 óta) 2013-ban egy éven belül tapasztalhattuk meg mind a jelentős csapadéktöbbletet, mind a súlyos csapadékhiányt.

2013-ban országos átlagban 2123 napsütéses órát élvezhettünk, mely az 1971-2000-es normál 110%-ának felel meg.

A havi átlagos légnyomás értékek alapján a nagytérségű nyomási képződmények gyakoriságára következtethetünk. A szokásoshoz képest jóval nagyobb érték jelentkezett decemberben, mely anticiklonális helyzetek uralmát jelzi. Ugyanez a decemberi, mindössze 3.5 mm-es országos átlagos csapadékösszegben is tetten érhető, mellyel 2013 decembere a 2. legszárazabbnak minősül hazánkban 1901 óta. Márciusban szembetűnően alacsony átlagos légnyomás volt jellemző, mely intenzív ciklontevékenységre utal. Hazánk 2. legcsapadékosabb márciusát jegyeztük 1901 óta. Jelentős különbség adódott még januárban és februárban is, mely szintén megmutatkozott a havi nagy csapadékösszegekben is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a 2013. év szélsőségei: