Október első hete is száraz időt hoz

Visszatekintés

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz idő volt jellemző hazánkban. Múlt csütörtökön érkezett utoljára egy frontrendszer, melyhez kötődően csaknem országszerte esett némi eső, de ennek mennyisége is 5 mm alatt maradt. Szeptemberben is jelentősen, 30-60 mm-rel kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál (1. ábra), csak nyugaton, északnyugaton esett 25-35, néhol 35-55 mm, hazánk túlnyomó részén mindössze 5-20 mm-t mérhettünk (2. ábra). Az elmúlt 90 nap csapadékösszege a nyugati országrészben, helyenként északon és északkeleten 40-90 mm között, az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain mindössze 10-30 mm között alakult (3. ábra). Ez még a legcsapadékosabb Őrségben is csak fele, máshol töredéke a sokéves átlagnak, a hiány jellemzően 130-170 mm között van (4. ábra).

A Dunántúl nyugati tájain és helyenként északon a felszín közeli talajréteg nedvességtartalma még kielégítő (5. ábra), 20 cm-nél mélyebben azonban továbbra is rendkívül száraz a talaj, nedvességtartalma 10-20 % között alakul a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (6. ábra).

A hőmérséklet összességében a sokéves átlag körül vagy kevéssel a fölött alakult. Napközben nyáriasan meleg van, 23-27 fok közötti értékeket mérhetünk (7. ábra), azonban az egyre hosszabbodó éjszakákon 3-8 fok közé hűl le a levegő, de a fagyzugokban gyenge fagyok is előfordulnak (8. ábra).

Előrejelzés

Az előttünk álló egy hétben is folytatódik az egyhangú, őszi idő, amihez a hajnali pára-és ködfoltok is hozzátartoznának, de a jelenlegi száraz levegőben ezek sem alakulnak ki.  Napos, száraz időre van kilátás csapadék nélkül, így a talaj országszerte tovább szárad. Kicsit több felhő hétfőn és kedden várható. A hűvös éjszakákat enyhe nappalok követik majd, a hőmérséklet csúcsértéke 22-27 fok körül alakul majd. Változásra a jövő hét második felében van esély.   

Főbb növényi kultúrák

A kukorica és a napraforgó döntő része már a magtárakban van, a betakarítást csak átmenetileg hátráltatta egy-egy napon zápor.
A repce fejlődéséhez és az őszi kalászosok talajelőkészítéséhez is csak néhol a Dunántúlon és északkeleten elég nedves a talaj fölső rétege, másfelé rendkívül száraz a talaj.

Műholdas vegetációs indexek

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke tovább csökkent, a szántóföldi növények mellett a természetes vegetáció is veszített zöld tömegéből, sokfelé az erdők is megbarnultak, megsárgultak, egyes fafajok levelei teljesen elszáradtak vagy már le is hullottak. Az anomália térkép szerint hazánk döntő részén a zöld tömeg mennyisége óriási mértékben marad el a szokásos értéktől (9. ábra), mindez pedig a tartósan aszályos körülmények következménye.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index értéke szeptember második dekádjában a szántókon és legelőkön gyakorlatilag 0, csak az erdőkben volt biomassza képződés, ez szinte az egész országban jelentős elmaradás az előző öt év átlagához képest. A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől (10. ábra).

Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramon* (11. és 12. ábra).

• Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.
• Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.
• A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.
• Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró (többfelé 40 fok fölötti csúcsértékekkel) és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot.
• Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. A hónap közepétől ismét nőtt a csapadékhajlam, főként a Dunántúlon kaptak kisebb-nagyobb öntözést az állományok, de az érkező záporok, zivatarok másfelé alig hoztak esőt. Július utolsó napjaiban száraz, napos, forró időszak vette kezdetét, az ország döntő részén egyre fokozódott a csapadékhiány és az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege sokfelé még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján, a hónap végén megkezdődött a kényszerérés, a növényszáradás.
• Augusztus újabb súlyos, rekorddöntő hőhullámmal kezdődött, a hőmérséklet csúcsértéke több napon keresztül 40 Celsius fok körül alakult. Számottevő, országos csapadékot sajnos a hőséget megszüntető hidegfront, majd az azt követő időjárási frontok sem hoztak. Az aszály az ország egyre nagyobb területén fordult a legsúlyosabb fokozatba. A kapásnövények kényszerérése, száradása fölgyorsult, a nemzeti ünnepre a kukorica az ország nagyobb részén már teljesen elvesztette zöld tömegét. A hónap utolsó dekádjában sem fordult csapadékosra az idő, a betakarítás a szokásosnál jóval hamarabb elkezdődött.
• Szeptember sem hozta meg a várt esőt, a hónap egyetlen nagyobb területre kiterjedő csapadékhulláma 11-én érkezett, de inkább csak a Dunántúlon és északon hullott 15-30 mm, az Alföld, és főleg a Tiszántúl szárazon maradt, arrafelé a hónap utolsó dekádjában enyhítették kissé az aszályt futó záporok. Így a napraforgó és a kukorica betakarítását csak néhány napon zavarta az eső, a hónap közepére az aratás zöme véget is ért.

A szezon összegzett csapadéka csak ötöde-hatoda az ideálisnak, a szezont szinte végig jelentős aszály jellemezte. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van, de június utolsó dekádjában, július utolsó és augusztus első napjaiban is jelentős hőstressz érte az állományokat.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026.október 1.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. szeptember 30-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. szeptember 30-ig (mm)

3. ábra
90 napos csapadékösszeg 2026. szeptember 30-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. szeptember 30-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. szeptember 30-án (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. szeptember 30-án (%)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. szeptember 30-án (Celsius fok)

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. szeptember 30-án (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2026. szeptember 6 és 21. közötti időszakban

10. ábra
A műholdas mérésekre alapozott növényi szárazanyag produktivitás (DMP) szezonbeli összegének eltérése az elmúlt öt év átlagától 2026. szeptember 20-ig (t/ha)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2026. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)