További csapadék érkezik, de nem elegendő

A múlt héten is folytatódott a megelőző hétre is jellemző hűvös, az átlagosnál szárazabb idő. Az előző héten csütörtökön érkezett egy hidegfront, melyhez kapcsolódóan a déli és az északkeleti országrészekben alakultak ki 1-10 mm-t adó záporok, délen hevesebb zivatarok. Pénteken száraz idő volt a jellemző, majd szombattól keddig elszórtan fordultak elő záporok, zivatarok. Szerdán aztán délnyugatira fordult az áramlás iránya térségünkben, amivel már nedvesebb és melegebb levegő érkezett fölénk. Ekkor már nagyobb csapadékot adó záporok is kialakultak. Összességében az elmúlt 10 nap során a déli országrészben sokfelé, míg északon helyenként mérhettünk 10-35 mm-t, ugyanakkor a középső országrészben nagy területen semmi vagy csak igen kis mennyiség esett (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csaknem országszerte elmarad a sokéves átlagtól (2. ábra). A legnagyobb csapadékhiány az Alföld középső tájain tapasztalható, ahol az elmúlt 30 napban mindössze 5-10 mm esett (3. ábra).
A talajok felszín közeli rétegének nedvességtartalma délen, délnyugaton és északkeleten javult (4. ábra), a középső és mélyebb rétegekre azonban inkább a száradás volt a jellemző (5. ábra). Az Alföld jelentős részén továbbra is közepes vagy nagyfokú aszály tapasztalható a nyári növények vonatkozásában (6. ábra).
A hőmérséklet az elmúlt napokban is 3-5 fokkal maradt el a sokéves átlagtól. Jellemzően 20 Celsius fok alatti maximum értékek voltak jellemzők, majd keddtől a délnyugatira forduló áramlással melegedés kezdődött, így már többfelé 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Éjszaka pénteken többfelé (7. ábra), szombaton már csak néhol alakultak ki fagyok.

Az őszi vetések a kissé csapadékosabb területeken jó állapotban vannak, a repce lassan elvirágzik (8. ábra), a búza pedig kalászos (9. ábra). A csapadékhiányos alföldi részeken azonban gyengébb az állapotuk. A már harmadik hete tartó hűvös periódus nem kedvező ezekre a kultúrákra, kissé melegebbre lenne szükség.
A kukorica és napraforgó korai fejlődéséhez a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában igen jelentős területi különbségek alakultak ki a szezon kezdete óta. A csapadékosabb tájakon még elfogadható a helyzet, de az Alföld középső tájain alig esett az elmúlt egy hónapban, szinte csontszáraz a fölső talajréteg, kritikus a helyzet. Bár a kukorica (10. ábra) és a napraforgó (11. ábra) is kikelt, de nagyon szenvednek a növények. Az aszály mellett a hideg is megviseli a kultúrákat.
A gyümölcsösökben sajnos még a múlt héten is védekezni kellett a fagykárok ellen, az Alföldön és az északi országrészben többször, többfelé volt kritikusan alacsony a hajnali hőmérséklet.

Az elmúlt egy hétben hulló csapadék miatt főként múlt csütörtökön és a hétvégén volt többfelé tartósabban vizes a növények levélének felülete, ami az északi és déli tájakon teremtett kedvező feltételeket a gombás megbetegedések kialakulásához. Hosszabb párás időszakok kevésbé voltak jellemzők.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte jelentősen növekszik. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál fejlettebb a növényzet (12. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 220 és 270 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. A növekedés az elmúlt két hétben nagyon lelassult. A pillanatnyi értékek a tavalyiaktól mintegy 40-60 foknappal vannak elmaradva (13. ábra), a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól elmarad, de a sokéves átlagnak megfelelően alakul.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálisnál 10-40 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 100 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont ennyivel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is csak fele-harmada, míg a szárazabb alföldi területeken csak töredéke az optimális mennyiségnek.  
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májusban tapasztalható tartós hűvös idő azonban már nem tesz jót. A hőösszeg jelenleg az optimális érték körül alakul, de az elmúlt két hétben alig emelkedett.

A folytatásban marad a változékony idő sokfelé kiadós esőkkel. A csapadék zöme szombat reggelig valószínű, ez után a jövő hét közepéig már csak elszórt záporok várhatók, bár a hét legvégétől már nagyon megnő az előrejelzés bizonytalansága. Összességében 5-30 mm csapadék várható a jövő hét közepéig. Ennek megfelelően hazánk nagy részén a talajok nedvességviszonyainak javulására lehet számítani, de az egyenetlen csapadékeloszlás miatt kisebb körzetekben tovább száradhat a talaj. A gombás növénybetegségek terjedéséhez kedvező tartósan vizes levélzet szombat reggelig valószínű. A szél péntekre ismét északiasra fordul, és gyakran lesz élénk, időnként erős. A hőmérséklet is visszaesik, a borús, esős pénteken csak 15 fok körül alakulnak a maximumok, majd szombattól a már naposabb időben 20 fok közelében, a jövő héten kissé a fölött lesznek a csúcsértékek. A leghidegebb reggel vasárnapra valószínű, akkor 2 és 8 fok közé csökken a hőmérséklet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. május 22.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2025. május 21-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. május 21-ig (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. május 21-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 20-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. május 20-án (%)

5. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. május 21-én

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. május 16-án (Celsius fok)

8. ábra
A virágzás végén járó őszi káposztarepce Miskolc térségében 2025. május 21-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2025. május 21-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2025. május 21-én (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Gyomos napraforgó Miskolc térségében 2025. május 21-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
NDVI anomália a 2025. május 1. és 16. közötti időszakra (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

13. ábra
A 2025. április 1-től összegzett, kukoricára vonatkozó hőösszeg eltérése a 2024-es értéktől (foknap)

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2025. május 21-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2025. május 21-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)