Nagy szükség lenne az aranyat érő májusi esőre

Az elmúlt hét elejére jellemző napos, száraz időjárás után keddtől szombatig sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok, néhol felhőszakadás is előfordult. Vasárnaptól viszont már országszerte visszatért a száraz idő sok napsütéssel. A Szeged –Jászberény – Biharkeresztes és az országhatárok által határolt területen sokfelé egyáltalán nem volt eső, de az északi országrészben és a Dunántúlon is vannak helyek, amik kimaradtak a csapadékból, vagy csak néhány millimétert kaptak. Ugyanakkor a délnyugati, a középső és az északi országrészben nagyobb területen hullott 20 mm-t meghaladó mennyiség, a felhőszakadások által érintett foltokban pedig 40-50 mm-t is mértek (1. ábra). Ezeken a tájakon átnedvesedett a talaj felső 30-60 cm-es rétege, a mélyebb talajréteg pedig eleve jó vízellátottságú volt (2., 3. ábra). Az Alföld jelentős részén azonban tovább száradt a talaj, és a felső 20, néhol 30 cm-es réteg kritikusan száraz állapotba került, a friss vetésű nyári növényekre vonatkozóan ezeken a helyeken egyre fokozódó aszály tapasztalható (4. ábra). Az Alföld délkeleti tájain az áprilisi csapadékösszeg 10 mm alatt alakult (5. ábra), ami negyede-ötöde az ilyenkor szokásos mennyiségnek (6. ábra). A 90 napos csapadékösszegben hazánk délnyugat-északkeleti tengelyének tágabb térségében van pozitív eltérés a sokéves átlaghoz képest, míg északnyugaton és délkeleten kevesebb esett az elmúlt három hónapban az ilyenkor szokásosnál (7. ábra).
A hőmérséklet is elég nagy területi változékonyságot mutatott. Csütörtökön és pénteken egy hullámzó frontrendszer hatására jelentősebb hőmérsékletkülönbség alakult ki a naposabb keleti országrész és a felhősebb Dunántúl között (8. ábra). A front mögött szombattól országszerte lehűlt az idő, és vasárnap már a sok napsütés ellenére is csak 20 fok körüli értékeket mérhettünk. Hétfő reggelre az északi fagyzugokban gyenge fagyok is előfordultak, talajmenti fagyok pedig a Nyírség és a Kiskunság mélyebben fekvő tájain is kialakultak (9. ábra). Keddtől jelentősen melegedett az idő, visszatértek a 25 fok körüli csúcsértékek.

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező hőmérséklet és talajnedvesség hatására jól halad, a repce virágzik (10. ábra), a búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár. Ezek a növények mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően országszerte megfelelő mennyiségű nedvességet találnak a talajban.
A kukorica és napraforgó csírázásához, korai fejlődéséhez a hőmérsékleti viszonyok jók, a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában azonban igen jelentős területi különbségek vannak. Az elmúlt két hétben csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, az Alföldön és a Kisalföldön azonban nagy területen száraz a talaj, ezért rendkívül nehezen kel a vetés.
A legtöbb gyümölcsfánk már elvirágzott, jelenleg a birs (11. ábra) és a dió (12. ábra) északon még virágzik, erre a meleg időjárás kedvező.

Az elmúlt egy hétben hulló csapadék miatt többször, többfelé volt nedves a növények levélének felülete (13. ábra), főként múlt csütörtökön és pénteken alakult ki nagy területre kiterjedő tartós levélnedvesség, ami kedvező feltételeket teremtett a gombás megbetegedések terjedéséhez. Hosszabb párás időszakok is ezeken a napokon fordultak elő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke országszerte jelentősen növekszik, legintenzívebb növekedés ebben az időszakban középhegységeinkben figyelhető meg, ahol ebben a két hétben zöldültek ki teljes mértékben a fák. Az anomália térképen hazánk területén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál fejlettebb a növényzet, a szokásosnál jóval előrébb jár a tavaszi zöldülés.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 130 és 160 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéktől kissé el van maradva, a sokéves átlagot viszont 20-40 foknappal meghaladja. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció tavaszi fejlődése a tavalyihoz hasonló, de a sokéves átlagnál valamivel előrébb jár.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül alakul, délnyugaton 130 mm-rel meghaladja azt, a délkeleti országrészben pedig 50-60 mm elmaradás tapasztalható.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indul.
A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg jelenleg országszerte meghaladja az optimális értéket.

A következő 6-8 nap során változékonyra, többször csapadékosra fordul időjárásunk. Pénteken és szombaton még marad a napos, száraz, meleg idő, bár szombaton néhol északon már előfordulhatnak záporok. Vasárnaptól keddig viszont sok felhőre és esőre, záporokra, zivatarokra lehet számítani. Szerdától csökken a csapadék kialakulásának esélye, a csapadékos idő jó eséllyel pár nap szünet után folytatódhat. Összességében a jövő hét közepéig országos csapadékra van kilátás, mintegy 5-30 mm között, de annak záporos jellege miatt területi eloszlása nagyon egyenetlennek ígérkezik. A talajok kezdetben tovább száradnak, majd sokfelé átnedvesedig a fölső talajréteg, de a nyári növényekre vonatkozó aszály jó eséllyel nem szűnik meg mindenhol az országban a jövő hét közepére. Szombatig marad a kora nyárias idő, majd vasárnaptól lehűlés kezdődik és hétfőn már csak 13 és 19 fok között alakulnak a maximumok és az éjszakák is igen hűvösek lesznek. Vasárnap északiasra fordul a szél és a jövő hét első felében sokfelé lesz erős.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. május 1.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. április 26-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. április 29-én (%)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj 50 és 100 centiméter közötti rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. április 29-én (%)

4. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. április 30-án

5. ábra
A 2025. április havi csapadékösszeg (mm)

6. ábra
A 2025. áprilisi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (mm)

7. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. április 30-ig (mm)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. április 25-én (Celsius fok)

9. ábra
Minimum hőmérsékletek 2025. április 28-án (Celsius fok)

10. ábra
Virágzó repce táblák Kapuvár térségében a Sentinel-2 műhold felvételén 2025. 04. 30-án (a repce a világos sárgás-zöldes táblákon látható)

11. ábra
Virágzó birs Miskolc térségében 2025. április 29-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Dió termős virág Miskolc térségében 2025. április 29-én (fotó: Kovács Attila)

13. ábra
Vizes levél időtartam fásszárú növényekre a 2025. április 26. 8 órát megelőző 48 órában (óra)

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. április 30-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. április 30-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)