2024. június 15. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. április 29. 15:20

Már északon is virágzik az akác

Az elmúlt héten lehullott országos csapadék igen jót tett a csírázó vagy éppen kisorolt napraforgónak és kukoricának, de az őszi vetéseknek is nagy szüksége volt már az esőre. Az eső utáni meleg sok napsütéssel pedig jó nevelőidő, illetve az északon most virágzó akácról való hordásra is kiváló. A folytatásban egyelőre marad a száraz, meleg idő, majd szerda estétől (egészen a hét végéig) megnő a záporok, zivatarok kialakulásának esélye.

A múlt héten kedden és szerdán országos, áztató eső öntözte a földeket, a hét második fele viszont már szárazon alakult. Nagy területen hullott 10 mm-t meghaladó csapadék, helyenként 30 mm is összejött, a Dunántúl délkeleti részén ugyanakkor helyenként még 5 mm sem esett (1. ábra). Az elmúlt 30 napban jobbára 30-60 mm között alakult a csapadékösszeg, míg a Duna-Tisza közén még 20 mm sem esett (2. ábra). Ez jócskán elmarad a szokásos értéktől (3. ábra). A 90 napos csapadékösszeg csaknem országszerte hiányt mutat az átlaghoz képest (4. ábra). A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a hónap közepi állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet (5. ábra). A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő (6. ábra), 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.
A hőmérséklet 5-6 fokkal alakult alacsonyabban az ilyenkor szokásosnál. A napi csúcsértékek péntekig 10 és 15 Celsius fok között alakultak, majd a hét végén intenzív melegedés kezdődött és vasárnap már 25 fok körüli maximumok fordultak elő. Éjszakánként a borult, csapadékos időszakok kivételével jellemzően 5 fok alá hűlt a levegő, talajmenti fagyok többször, többfelé előfordultak. Hétfőn reggelre délnyugaton, kedden északkeleten, míg pénteken a keleti országrészben sokfelé kissé fagypont alá esett a hőmérséklet (7. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a hét első felében 10-12, a hét végén már 15 fok körül alakult.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az Alföld északi részén a téli belvízfoltokban az őszi vetések kipusztultak. A kalászosok intenzíven növekednek, egyre többfelé a kalászhányás fázisában járnak (8. ábra), az őszi káposztarepce pedig még virágzik, de már a virágzás végén jár, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok (9. ábra). A hűvösebbre fordult időjárás jól jött, mert nem rövidültek tovább a tavaszi fenológiai fázisok a szokatlan meleg miatt. További esőre lenne szükség az optimális fejlődéshez.
A csapadékra főként a csírázó, éppen kisoroló napraforgónak és kukoricának volt égető szüksége (10. ábra), a magágy készítése és a vetés sokfelé még igen száraz talajba történt.
A gyümölcsfák már elvirágzottak, a terméskezdeményeket és a növekvő termést a nagyszámú kártevő mellett gyenge éjszakai fagyok veszélyeztették az elmúlt héten.
Az akác már az északi területeken, így Miskolc térségében is virágzik, csaknem egy hónappal korábban, mint 2023-ban, amikor fagykár is érte a növényeket (11. ábra). A fákon sok a virág, a napos, meleg, de nem forró idő kedvező a hordásra, ami például Kisgyőr térségében ma indult meg. A méhcsaládok a korai tavaszban is kellően meg tudtak erősödni, már január végén a mogyoróról hordták a virágport az enyhe napokon. Délen már elvirágzott, vagy a virágzás végén jár az egyik legfontosabb mézelő növényünk. Békésben nagyon sok volt a virág a fákon, de éppen a hűvös időszakra esett a dandárvirágzás. Nógrádban viszont többfelé elfagyott a virág.

Az elmúlt hét első felében gyakran volt nedves a növények levélének felülete, ami a gombás megbetegedések miatt kedvezőtlen. A párás időszakok hossza is magasan alakult. A hét második felében már szárazak voltak a levelek.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke meglehetősen magas a korán érkezett tavasz hatására. Az anomália térkép az ország egész területén az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki és az idén nyári növényekkel bevetett táblákat jelölik, ahol még épphogy kelnek a növények (12. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 125 és 160 foknap között alakul. Ez az érték jóval magasabb tavalyi évinél és a sokéves átlagnál azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 110-130 mm-rel meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön nagyjából megegyezik azzal. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, a tavasz első felében jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására lelassult a növények fejlődése. A hőösszeg jelenleg csaknem kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadik dekádjában esett számottevő mennyiség, így a korai fejlődéshez már biztosított volt a kellő mennyiségű nedvesség.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, majd a hónap végén visszatért a meleg. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban kora nyári időjárás várható. A hét első felében marad a száraz idő, majd szerda estétől, csütörtöktől nedvesebb és labilis rétegződésű légtömeg érkezik fölénk, így megnő a záporok, zivatarok kialakulásának esélye. A záporos forma miatt nem lesz egyenletes a csapadék eloszlása, országos, áztató eső nem valószínű, területi átlagban a legfrissebb számítások szerint nagyobb mennyiség (>10 mm) az ország délnyugati felén hullhat ezen a héten. A talajok szerdáig sokat száradnak, majd csütörtöktől foltokban megázhatnak. Sok lesz a napsütés, napközben pedig feltámad a délkeleties, majd a hét végén már északias szél. Meleg lesz, a minimumok nagy területi szórásban, de 10 Celsius fok körül, a maximumok pedig többnyire 22 és 27 fok között alakulnak majd, csak a hét második felében egyes tartósabban felhős, napközben csapadékos területen lehet ennél hűvösebb. A hőösszeg így ismét gyors növekedésnek indul, a talaj pedig tovább melegszik.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. április 29.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. április 26-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. április 28-ig (mm)


3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 28-ig (mm)


4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 28-ig (mm)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. április 28-án (%)


6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. április 28-án (%)


7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. április 26-án (Celsius fok)


8. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2024. április 23-án (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Virágzás végén járó repce Miskolc térségében 2024. április 23-án - fölülnézet (fotó: Kovács Attila)


10. ábra
Három leveles kukorica Miskolc térségében 2024. április 23-án (fotó: Kovács Attila)


11. ábra
Virágzó akác Miskolc térségében (fotó: Kovács Attila)


12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. április 6. és 21. közötti időszakban


13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. április 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)


14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. április 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)