2024. június 16. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. augusztus 3. 13:04

Aszály és telített talaj is előfordul hazánkban

Miközben a Dunántúl nyugati része bőséges csapadékot kapott az elmúlt hetekben, és csaknem telített a talaj nedvességgel, addig hazánk középső része hosszú idő óta kimaradt a komolyabb esőből, arrafelé aszály van és hatalmas szükség lenne a csapadékra. A folytatásban a jelenleg is a közelünkben hullámzó hidegfront vasárnapig a közelünkben marad, és jelentős csapadékot hozhat a szomjazó tájakra is. A jövő héten már száraz időre van kilátás.

A múlt hét közepe óta is folytatódott a változékony, többször csapadékos idő. Míg csütörtökön, hétfőn és szerdán nem, vagy csak elvétve, a többi napon sokfelé alakultak ki hazánkban záporok, zivatarok. Kiterjedtebb csapadék vasárnap és kedden fordult elő. Az elmúlt tíz napban összességében nagy területen hullott 20-50 mm csapadék, a Dunántúl nyugati részén 60-80 mm is leesett, míg nagyjából a Jászberény-Tokaj sávban még 10 mm sem jött össze (1. ábra). Az elmúlt harminc napos csapadékösszeg jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén, többlet a Dunántúlon és az északkeleti országrészre jellemző (2. ábra). A talajok nedvességtartalma növekedett az elmúlt napokban, a fölső 20 cm-es réteg a Dunántúl nagyobb részén telített, míg a középső országrészben helyenként a kritikus 40% alá csökkent (3. ábra). Aszály nagyjából a Budapest – Dunaújváros – Kecskemét – Szolnok – Jászberény térségben van (4. ábra), a fölső 50 cm-es talajréteg ezeken a területeken már kritikusan alacsonyra csökkent (5. ábra). Nyári szántóföldi növényeink ezen a területen már csak a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, de ez a télen felhalmozódott víztartalom is egyre csökken.
A hőmérséklet az érkező időjárási frontoknak megfelelően, kissé hullámzott, tartós kánikula nem volt. A csütörtöki 25 fok körüli csúcsértékekről szombatra már többnyire 30 fok fölé melegedett a levegő, majd a vasárnapi hidegfront újra pár fokos lehűlést hozott.

A júliusi csapadékösszeg a Nyugat-Dunántúlon és az északkeleti határnál meghaladta a sokéves átlagot, míg az ország nagyobbik, középső részén az alatt maradt. A havi középhőmérséklet 1-2 fokkal alakult az átlag fölött, az idei lett a kilencedik legmelegebb július 1901. óta. A havi napfénytartam összeg többnyire 260 és 320 óra között alakult, nyugaton a kevesebb, délkeleten a több (6. ábra), ami 0-40 órával magasabb a sokéves átlagnál (7. ábra).

A búza aratása a végéhez közelít, de még mindig vannak vágatlan táblák. A tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A hosszabban kint maradt termés már többször megázott, a minősége így egyre romlott.
A kukorica sokfelé igen szépen fejlett, Miskolc térségében nem ritka a 3 méteres állománymagasság és a dupla csövek sem. Júliusban minden csapadék rendkívül sokat számított ezeknek a kultúráknak is, a Dunántúlon nagy területen megkapta az ideális 100 mm havi csapadékot, de az ország középső részén csak 20-40 mm-t. Ezeken a területeken sürgős csapadékra lenne szükség, mert a növények így nem hoznak jó termést, bár egyelőre a mélyebb talajrétegben még találnak némi nedvességet. A kukorica a szemfejlődés állapotában van, a napraforgó pedig a virágzás vége felé jár. Miskolc térségében ez utóbbi növény is igen szépen fejlett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére, július első dekádjára vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még magas az index értéke, a kalászosok és a repce éréséből adódó júniusi csökkenés sem hangsúlyos már. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor még kissé növekszik. Az anomália térképen az idén először jelentek meg nagyobb területű vörös foltok, ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke, azaz az eddigiekkel ellentétben a növényzet már nem dúsabb, zöldebb országszerte a szokásosnál. Ennek egyik oka a vetésforgóban keresendő, nagyobb volt az őszi vetések vetésterülete, a másik pedig az, hogy az Alföld déli területein sokfelé kevés csapadék hullott június folyamán, és ezt megsínylette a vegetáció is.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 900 és 1050 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő (8. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg. A tavalyi évhez képest mintegy 50-100 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest viszont már csak 0-40 foknap, az elmúlt időszakban sokat csökkent. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakult az összegzett csapadék, tartósabb hiány az Alföldön fordult elő.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban az átlagosnál melegebb volt az idő.

Az előttünk álló hétvégén még folytatódik a változékony, többször csapadékos időjárás. Jelenleg is hazánk közelében hullámzik egy hidegfront, mely egészen vasárnapig a vendégünk lesz. Addig többször várható eső, zápor, zivatar, nagy területen akár nagyobb mennyiségű (>20 mm)  csapadék is lehullhat, de jelentős területi változékonyság mellett. Jó esély van rá, hogy a középső országrész is megázik, ahol leginkább hiányzik az eső. Vasárnapig a gyakori csapadék és a sok felhő miatt magas lesz a levegő páratartalma, és akár tartós levélnedvesség is kialakulhat, mely a gombás megbetegedéseknek teremt kedvező feltételeket. Hétfőtől csökken a csapadékhajlam, a jövő héten végig száraz időre van kilátás.  A hőmérsékletben kezdetben még nagy különbség lesz az északnyugati és délkeleti országrész között: északnyugaton 23, míg délkeleten 35 fok közelében tetőzhet a hőmérséklet. Hétfőre kiegyenlítődik, délkeleten is visszaesik a felmelegedés, akkor már csak a 20 és 25 fok közötti maximumok várhatók. A jövő héten lassan melegszik az idő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. augusztus 3.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. augusztus 2-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. augusztus 2-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. augusztus 1-én (%)


4. ábra
Nyári növényekre vonatkozó aszályszint
2023. augusztus 2-án (%)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. augusztus 1-én (%)


6. ábra
A 2023. július havi napfénytartam összeg (óra)


7. ábra
A 2023. július havi napfénytartam összeg eltérése a sokéves átlagtól (óra)


8. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg 2023. augusztus 1-én (foknap)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2023. augusztus 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. augusztus 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)