Napos, száraz, érlelő idő

A múlt hét első felében még sokfelé hullott több-kevesebb csapadék az országban, főleg északkeleten és délnyugaton. Összességében azonban csak kis területen haladta meg a 10 mm-t a leesett mennyiség (1. ábra), az ország középső sávja pedig teljesen szárazon maradt. Csütörtöktől országszerte csapadékmentes az idő, így a talaj felszín közeli rétege is sokat száradt, a mélyebb rétegek azonban szinte országszerte nagyon szárazak (2. ábra).
A hét első felében a maximum hőmérsékletek főleg északon csak 20 fok közelében alakultak, majd a hét második felében lassan melegedett a levegő, és inkább a 25 fokos csúcsértékek lettek a jellemzők. Reggelre többnyire 10 fok közelébe hűlt a levegő, majd a derült éjszakákon már többfelé az alatti értékek is kialakultak (3. ábra).

A kukorica állapotában igen nagy különbségek alakultak ki attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület a nyár folyamán. Júliusban és augusztusban is 100-100 mm csapadék lenne az optimális egy átlagosan esős június után. Ez júliusban az országnak csak igen kis hányadán valósult meg, ráadásul egy nagyon száraz június után még nagyobb mennyiségre lett volna szükség. Az északi országrész kivételével az augusztus is szárazabb volt az ideálisnál, a növények sokat szenvedtek a vízhiánytól. A napraforgó többnyire a citromérés – növényszáradás, a kukorica pedig a viaszérés-teljes érés fenológiai fázisában jár. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként derékig érő, elöregedett kiégett kukorica is van. Békéscsaba térségében (mely a nyáron a legszárazabb terület volt az országban) előfordulnak teljesen elszáradt kukorica állományok alacsony növénymagassággal, kis csövekkel, és még részben zöld állományok is viszonylag szép csövekkel. Miskolc térségében, ahol jóval több csapadék hullott, még zömében zöldek a táblák. Napraforgóból is vegyes a kép, Békéscsabán van olyan tábla, mely még mindig nagyobb részt zöld, szépen fejlett tányérokkal rendelkezik, de van igen gyenge állomány is. Mai tudásunk alapján az országrészek között nagy különbségek várhatók a termésátlagokban, zömében átlag alatti értékekkel, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma.
A repce vetéséhez illetve magágy előkészítéséhez is kedvező feltételeket teremtett az augusztus végi csapadék, de a keléshez és a kezdeti fejlődéshez csapadékra lenne szükség.
A napos, száraz idő a gyümölcseink érését segíti.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az augusztus második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az erdővel borított területeken a legmagasabb, főként középhegységeink erdeiben, míg az Alföldön jóval alacsonyabb. Ez részben természetes folyamat, részben a nyári csapadékeloszlást tükrözi. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen továbbra is csökkenés jellemző az ország jelentős részén, bár ez már kisebb mértékű, mint a hónap közepén volt. Az anomália térképen viszont nőtt az index negatív eltérésének mértéke, a sokéves átlagtól vett legjelentősebb hiány a zöld tömegmennyiségében az Alföldön, valamint a Dunántúl keleti, délkeleti tájain figyelhető meg, vagyis szintén a nyár folyamán leginkább aszályos területeken. Ugyanakkor északon többfelé pozitív eltérés mutatkozik.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1280 és 1430 foknap között alakulnak (4. ábra), az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek, és az országrészek közti eltérés tovább nő. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsította az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest egy szűk héttel később következnek be. Az elmúlt bő két hét hűvösebb időjárása miatt újra 30-60 foknapos elmaradás alakult ki.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Miskolc és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (5. és 6. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 250 mm körül jár, mely mintegy 160 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 130 mm esett, ami alig harmada az optimálisnak!

Az előttünk álló héten anticiklon alakítja időjárásunkat, napos, száraz  időre lehet számítani. Legfeljebb a hét legvégén érkezhet nedvesebb levegő a nyugati területekre egy-egy záporral. A talaj így száradni fog, napközben 40-50% alá csökken az éjjel magas páratartalma a levegőnek. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, csak szerdán, csütörtökön és pénteken élénkül meg a szél, de az is inkább csak a Dunántúlon. A hajnalok hűvösek lesznek, a „fagyzugos” területeken 5 fok közelébe csökken a hőmérséklet, máshol 9 és 14 fok közötti minimumok várhatók. Napközben kezdetben 21-27, a hét második felében már 25-29 fokig melegszik a levegő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. szeptember 6.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. szeptember 3-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. szeptember 5-én (%)

3. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. szeptember 6-án (Celsius fok)

4. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. szeptember 5-én (foknap)

5. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. szeptember 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. szeptember 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)