Melegre várva

Múlt csütörtök óta folytatódott a hűvös, sokfelé csapadékos időjárás. Csütörtökön a középső országrészben esett jelentős mennyiségű csapadék, majd szombaton is sokfelé hullott, de csak kisebb eső, zápor. A következő nagyobb csapadékhullám vasárnap kora hajnalban délnyugati irányból érte le hazánkat, melyből az Őrség – Bakony – Budapest – Jászság vonalban illetve az Alföld középső részén 15-30 mm hullott, míg a déli országrészben alig, vagy egyáltalán semmi nem esett. Hétfőn és kedden már csak kisebb eső fordult elő, szerdán pedig egyáltalán nem esett az országban. Az elmúlt hét nap során leesett eső mennyisége a középső országrészben a 30-40 mm-t is meghaladta, csak északkeleten (ahol egyébként jelenleg egyáltalán nem is hiányzik a csapadék) maradt 5 mm alatt (1. ábra). A május 12-én kezdődött csapadékos időszak óta igen komoly mennyiségű eső öntözte az országot, a 30 napos csapadékösszeg ennek hatására 30 és 100 mm közé növekedett (2. ábra), amely a legtöbb helyen már meghaladja az átlagot. Kellett is a pótlás, mert a tavasz első kétharmada nagyon szárazon alakult. A talajok ebből adódóan országszerte feltöltődtek nedvességgel, a felszín közeli réteg sokfelé telített (3. ábra), sőt az Alföldön ismét megjelent a belvíz, és foltokban a Dunántúlon is vannak belvizes területek (4. ábra). Jó kilátásokat ígér egy nyári, esetleges szárazabb időszakra vonatkozóan, hogy talajaink középső és mélyebb rétegei is bőven tartalmaznak nedvességet.
A hőmérséklet ebben az időszakban is 3-4 fokkal alakult a sokéves átlag alatt. A minimum értékek ismét többször, pénteken, hétfőn és szerdán országszerte 10 fok alá estek, az említett napokon a leghidegebb tájakon 0 - +3 fokig hűlt le a levegő (5. ábra). A maximum értékek a csapadékos területeken 13-16 fok körül, az éppen szárazabb, vékonyabb felhőzetű vidékeken kevéssel 20 fok fölött alakultak. Vasárnap jelentős, tíz fokot meghaladó különbségek alakultak ki az ország északi és déli tájai között, míg délen 24-27 fokot, addig északon mindössze 10-15 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban.       

Az őszi kalászosok közül az árpa már mindenütt, és a búza is egyre többfelé a kalászhányás fenológiai fázisában jár, a repce pedig a virágzás végén jár, a déli tájakon el is virágzott (6. és 7. ábra). Előbbi növények jellemzően igen jó, dús, zöld állapotban vannak, míg a repcét jobban megviselte az áprilisi hideg. Ezekre a növényekre rendkívül jól jött az elmúlt két hét csapadékos időjárása, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni.
A napraforgó és a kukorica azonban fázik. A fejlődésük a hűvös idő miatt igen lassú, vontatott, ezen csak a meleg idő segíthet majd. A friss kelések tábláiban megjelenő gyomok viszont igen jól érzik magukat, az esős idő ideális körülményeket teremtett növekedésükhöz.
Egyre több gyümölcsfajtán mutatkozik a termés, de a hűvös, csapadékos időben a gombás megbetegedések is jelen vannak.
Az akác Miskolcon fehérbimbós állapotban van, néhány melegebb, napsütéses nap kellene a virágzás megindulásához (8. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Egyre zöldebb a táj, csak igen kevés helyen fordulnak elő a térképen barna foltok, melyek olyan táblákat jelölnek, ahol nagyon fejletlen még a vetés. A változást mutató térképen általában növekedést látunk, de a repce virágzás miatt (amikor a virágok sárgás színe elnyomja a zöldet) foltokban van kismértékű csökkenés is, illetve egyes erdeinkben már nem növekszik tovább a zöld tömeg. Az anomália térkép többnyire pozitív eltérést mutat, azaz a növények erőteljesebbek a szokásosnál, viszont főleg az északi erdeinkben jelentős az  elmaradás.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 180 és 220 foknap között alakulnak, ami 60-100 foknappal kevesebb, mint a tavalyi értékek az akkori hűvös május ellenére is, és 80-90 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is (9. ábra). A lemaradás mind a tavalyi, mind az átlagértékekhez képest növekedett az elmúlt egy hétben. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése egyre számottevőbb lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és már az átlaghoz képest is 10 nappal, két héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (10. és 11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő, csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a csapadékkal együtt azonban igen kedvező körülményeket teremtett, a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok így nem rövidültek le. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. A fő problémát azonban a hideg idő okozta. A talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is az ideális alatt alakul. A növény csirázása és kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt.

Az előttünk álló napokban is marad a változékony, az ilyenkor megszokottnál hűvösebb idő. Csütörtök este északnyugat felől ismét nedvesebb léghullámok érik el hazánkat, ekkor a Dunántúlon, majd pénteken főként keleten, északkeleten várható eső, zápor, zivatar. A hét végén és a jövő hét első felében a napsütés mellett felhők is lesznek térségünkben, helyenként esővel, záporral, zivatarral. Összességében a jövő hét közepéig területi átlagban északkeleten és délen hullhat 5-10 mm-t meghaladó csapadék, de a jövő heti mennyiség egyelőre rendkívül bizonytalan. Ráadásul többször záporos csapadék várható, amit pedig nagy térbeli és időbeli változékonyság jellemez. Nagy átlagban a talajok felszín közeli rétege hétfő estig veszít majd nedvességtartalmából, száradni, szikkadni fog, de a jövő hét első felében délen ismét nőhet a nedvességtartalom. Pénteken, majd a jövő hét első felében a szél is sokfelé megerősödik. A hőmérséklet egyelőre nem emelkedik, marad a 20 fok körüli maximum, de a felhősebb, esősebb tájakon és napokon csak 15 fok valószínű. A jövő hét második felében várható melegedés, de még nem várhatók nyári melegek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. május 27.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. május 24-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. május 26-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.május 26-án (%)

4. ábra
Belvizes mezőgazdasági táblák Rakamaz térségében Sentinel 2 műholdképeken 2021. május 26-án (a kép középső részén lévő szabálytalan, világos foltok mutatják a belvizet, két kékes színű gomolyfelhő pamacs is látható a felszínre vetülő árnyékkal)

5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2021. május 26-án (Celsius fok)

6. ábra
Mezőgazdasági táblák Füzesgyarmat térségében Sentinel 2 műholdképeken 2021. május 11-én (a virágzó repce táblák világoszöld színűek, a kalászosok sötétzöldek, a barna színűek pedig a kapásnövények táblái)

7. ábra
Ugyanazok a mezőgazdasági táblák Füzesgyarmat térségében Sentinel 2 műholdképeken 2021. május 26-án (a repce elvirágzott, így ezek a táblák és a kalászosok is sötétzöld színűek, a barnák pedig a kapásnövények táblái)

8. ábra
Akác virágbimbók Miskolcon 2021. május 26-án
(fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. május 26-ig (foknap)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. május 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. május 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2021. május 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)