Fagyot nem, de esőt és lehűlést hoznak a fagyosszentek

A múlt hét első felének melegedő időjárását csütörtöktől ismét hűvösebb napok követték. Szerdán is és pénteken is átvonult fölöttünk egy-egy hidegfront, ami megtörte a hét eleji melegedő tendenciát. Így az elmúlt öt nap átlaghőmérséklete ismét 3-4 fokkal alacsonyabban alakult, mint a sokéves átlag (1. ábra), a hétvégét pedig nagy, vasárnap már közel 20 fokos napi hőingások jellemezték. Az említett hidegfrontok számottevő csapadékot az ország délnyugati harmadára és a Felső-Tisza vidékére hoztak, ezeken a területeken szerda óta 10-25 mm esett, míg az Északi-középhegység térségében 2 mm-t sem mérhettünk, az Alföld nagy részén pedig 4-6 mm hullott (2. ábra). Május első harmadának csapadékösszege az ország jelentős részén elmarad a sokéves átlagtól, annál számottevően több eső csak délnyugaton esett (3. ábra). A talajok felső rétegének nedvességtartalma a Dunántúl nagy részén növekedett, míg az északi és keleti országrészben csökkent az egy héttel ezelőtti értékekhez képest. A legszárazabb talajok a főváros és a Jászság térségében fordulnak elő, de az Alföld és a Kisalföld nagy részén is 50% alatt alakul a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető víztartalom arányában (4. ábra). A középső és alsó talajrétegek nedvességtartalma nem sokat változott.

Ahol kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban, gyors fejlődésnek indult a vegetáció május eleje óta. Az őszi kalászosok a szárbaindulás fenológiai fázisában járnak (5. ábra), a repce pedig virágzik (6. ábra). Utóbbi növényt azonban megviselte az áprilisi hideg, melynek hatására a szokásosnál alacsonyabbak, és kevesebb elágazással rendelkeznek az állományok.
A napraforgó már kisorolt (7. ábra), a vetés idejétől függően szikleveles és 3-5 leveles állapot között vannak az állományok, és a kukorica vetése is a végéhez közeledik, a keléshez és a kezdeti fejlődéshez a meleg mellett az ország nagy részén csapadékra is szükség lenne (8. ábra).
A gyümölcsök közül az alma (9. ábra), és a dió (10. ábra) van teljes virágzásban. Ez körülbelül két hetes lemaradást jelent a szokásos időpontokhoz képest, de a lemaradás a természetes vegetációban is megfigyelhető. A tavaszi fagyok hatása már jól látszik, alig találni terméskezdeményt a kajszin és mandulán. Az akácon északon 1-2 cm-es a bimbó.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Lassan eltűnnek a barna foltok, mindenhol beindult a zöldülés. A változást mutató térképen a legnagyobb arányú zöld tömeg növekedés a leghűvösebb északi országrészben figyelhető meg, más tájakon ez a folyamat már lezajlott. Április második felében, bár jelentős késéssel, de középhegységeink aljnövényzete és részben a fák lomkoronája is kizöldült, ahogy a kalászos vetések zöld tömege is sokat nőtt. Főként azokon a tájakon nem indult még meg számottevő zöldülés, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen markáns vörösen rajzolódnak ki középhegységeink, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldültek az áprilisi hideg idő miatt. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 100 és 120 foknap között alakulnak, ami 60-80 foknappal kevesebb, mint a tavalyi értékek az akkori hűvös május ellenére is, és 55-65 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése április eleje óta lelassult, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő, és csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott az elmúlt hetekben, mint ami a növény számára optimális lett volna, de a fő problémát nem a csapadékhiány, hanem a hideg idő okozta. Az ábrán nem látszik, de a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a növény vetése. Az viszont már az agrogramról is leolvasható, hogy a napi középhőmérséklet május elején is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is az ideális alatt alakul. A növény csirázása és kelése ezért lassan, vontatottan halad, a május közepi melegebb, csapadékosabb időjárás segíthet majd ezen.

A folytatásban eleinte még marad a nyáriasan meleg, száraz idő, majd szerdától a hét további részében mediterrán ciklonok lesznek hatással időjárásunkra, így változékonyabbra fordul az idő. Szerdán napközben főként a Dunántúlon kell esőkre, záporokra számítani, majd estére a csapadékzóna az ország más tájait is eléri. Csütörtökön többfelé várható eső, zápor, zivatar, pénteken átmenetileg csökken a csapadékhajlam, majd a jelenlegi számítások szerint a hétvégén ismét sokfelé valószínű csapadék. Így a héten összességében 15 és 30 mm közötti mennyiségre van kilátás, de lokálisan ennél több is hullhat. A hőmérséklet kedden éri el legmagasabb értékét, ekkor 25 és 30 fok között alakulnak a maximumok, majd szerdán a Dunántúlon már több fokkal lehűl a levegő, csütörtökön pedig már az ország nagy részén csak 15-20 fok valószínű. A hét második felében 20 fok körüli értékek lesznek jellemzőek a legmelegebb órákban, bár szombaton keleten ennél több fokkal melegebb, nyugaton viszont hűvösebb várható. Kedden és keleten még szerdán is az elmúlt napokhoz hasonló nagy hőingás lesz a jellemző, hajnalonként sokfelé hűl 5 fok alá a levegő, majd a hét második felében a gyakran erősen felhős ég mellett 5-10 fokos minimumokra számíthatunk. Hétfőn és kedden a sok napsütés mellett erős UV sugárzás várható. Élénk szél a héten is gyakran zavarja a növényvédelmi munkákat, erős széllökésekre főként a hét második felében lehet számítani.             

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. május 10.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. május 9-én (Celsius fok)

2. ábra
5 napos csapadékösszegek 2021. május 9-ig (mm)

3. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. május 9-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.május 9-én (%)

5. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2021. május 10-én
fotó: Kovács Attila

6. ábra
Virágzó repce Miskolc térségében 2021. május 10-én
(fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Kisorolt napraforgó Miskolc térségében 2021. május 10-én
(fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Kisorolt kukorica Miskolc térségében 2021. május 10-én
(fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Alma teljes virágzásban Miskolcon 2021. május 5-én
(fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Dió porzós virágai Miskolcon 2021. május 5-én
(fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. május 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. május 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. május 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)