További csapadékra van kilátás

A három tavaszi hónapunk mezőgazdasági szempontból összességében kedvezőtlen időjárást hozott: már a szezon elején aszály alakult ki, mely a szántóföldi kultúrákban, a hideghullámok az éjszakai fagyokkal pedig főleg a gyümölcsösökben okoztak jelen jelentős károkat. Tavasszal többnyire 40-90 mm-es csapadékhiány halmozódott föl az átlagoshoz képest (1. ábra), ilyenkor értékelődik föl, hogy a téli időszakban feltöltődött a talaj nedvességgel. A tavaszi középhőmérséklet az átlag körül alakult, de a hideghullámok többször is rekordokat döntögettek.

Május hó 1-3 Celsius fokkal hűvösebb volt az átlagostól, a fagyosszentek is kitettek magukért, 22-én fagy is előfordult. A csapadékösszeg pedig többnyire 20-40 mm-rel maradt el a szokásostól, a tavaszi aszály csak a hó végére mérséklődött valamelyest, de a tavasszal fölhalmozódott csapadékhiány nem pótlódott (2. ábra).

Az elmúlt héten a frontális, országos csapadék elvonulta után gyakorlatilag egész héten egy a térségünktől keletre elhelyezkedő hidegörvény határozta meg időjárásunkat. Ez északias áramlással záporos-zivataros időt okozott, sokszor és sokfelé alakultak ki záporok az országban. Volt olyan hely, ahol minden nap esett, viszont legtöbbször nagyon kevés, épp csak a növények levele nedvesedett meg. Összességében az elmúlt 10 nap során 15-25 mm szinte az egész országban esett, csak kisebb foltokban maradt el ettől a csapadékösszeg (3. ábra).
A talajok felszín közeli része a legtöbb helyen átnedvesedett, ahol több esett, ott átmenetileg sárossá is vált. A felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma sokat javult, de foltszerűen még mindig vannak 40% alatti területek (4. ábra). A felső fél méteres rétegben is javulás tapasztalható, de a csapadék kevés volt a mélyebb rétegek nedvesítéséhez. Főleg a középső országrészben nagy területen kritikusan száraz, vagyis a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40%-át tartalmazza a talaj (5. ábra). A hőmérséklet az ilyenkor megszokottnál mintegy 3-5 fokkal alacsonyabban alakult az elmúlt napokban. Bár hajnali fagyok már nem fordultak elő, de a maximum értékek is csak 20 fok körül voltak jellemzőek a héten.

Szántóföldi növényeink közül az őszi búza virágzik, az árpa a virágzás végének fenológiai fázisban jár, a repce pedig már a magot fejleszti. A kapás növények közül a napraforgó sokat fejlődött, általában 4-6, néhol már 6-8 leveles állapotú. A kukoricának túl hűvös van, fejlődése elég vontatott, 3-5 leveles állapot a jellemző. Az állományok állapotát döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Ahol az elmúlt két hétben esett legalább 15-20 mm eső, ott sokat javult a helyzet, de a gyomosodás is megindult. A nedvesebb idő, a magasabb páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a május közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A megelőző időszakhoz képest a változást mutató ábra sokfelé mutat kismértékű növekedést. A zöld tömeg növekedése májusban természetes, ennél nagyobb mértékben lenne optimális. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az megállapítható, hogy már nem csak az alföldi területeken, hanem az északi országrész középhegységeinek erdeiben is egyre nagyobb területet foglal el a negatív anomália. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb a zöld tömeg mennyisége, gyengébbek a növények az átlagosnál, pedig a tavasz elején még jelentős pozitív eltérést láttunk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek, jelenleg többnyire 300 és 340 foknap között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi, északkeleti országrészben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékeknél mintegy 10-70 foknappal magasabbak az idei értékek a tavalyi hűvös májusi időjárás miatt, de a Tiszántúl északi felén nem tapasztalható számottevő eltérés. A sokéves átlaghoz képest jelentősen csökkent a pozitív eltérést mutató területek nagysága: a nyugati országrészben van némi többlet, míg keleten kissé átlag alattiak az értékek (6. ábra). Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, egyszerre nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. A halmozott csapadékösszeg így már jócskán, mintegy 100 mm-rel elmarad az ideális értéktől. Május végén országszerte érkezett csapadék, mely a repcét a magképződés, a búzát a virágzás fenofázisában érte. Ez rendkívül sokat segített, összességében azonban a termés optimális fejlődéséhez ez a csapadék és talajnedvesség még mindig nagyon kevés. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (9. és 10. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt helyenként már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a csapadékhiányos időben mélyebb gyökeret növesztve keresi a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott és jelenleg is fázik a növény. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt mostanáig az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

A folytatásban is marad a változékony, a hét első felében még hűvös idő. Továbbra is napi szinten várhatók záporok, helyenként zivatar. Szerda estig azonban ezek területi átlagban nagyobb csapadékot nem okoznak. Csütörtöktől vált délnyugatira fölöttünk az áramlás iránya, mellyel egyre melegebb és nedves, többször labilis rétegződésű léghullámok érkeznek fölénk. Akkortól már nagyobb csapadékot adó zivatarrendszerek is kialakulhatnak. A hét végéig területi átlagban 10-25 mm csapadék is hullhat, de a záporos jelleg miatt nagy területi különbség alakulhatnak ki. Továbbra is elég szeles marad az idő, gyakran lesz élénk, erős, időnként viharos a szél, mely a gyakori záporokkal igencsak megnehezíti a növényvédelmi munkákat. A hőmérséklet csütörtöktől jelentősen emelkedik, pénteken délkeleten már a 30 fokot közelíti majd.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. június 1.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 31-én (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege 2020. május 31-én (mm)

3. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. május 31-én (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. május 31-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. május 31-én (%)

6. ábra
Kukorica növekedési foknap (görgetett hőösszeg) eltérése az átlagtól 2020. május 31-ig (részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. május 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. május 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. május 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. május 31-ig
(részletes magyarázat a szövegben)