Nyári meleg érlel a nyárutón

Az előző hét közepétől csak pénteken és szerdán fordult elő elszórtan zápor, zivatar, de területi átlagban számottevő csapadék nem hullott. Az elmúlt 30 és 90 nap csapadékösszege változatos képet mutat az országban: jelenleg főleg a Kisalföld erősen csapadékhiányos, a 90 napos hiány már a 100 mm-t közelíti (1. és 2. ábra). Eközben keleten, északkeleten és délnyugaton jelentős a csapadéktöbblet, a 90 napos összeg többfelé 100 mm-rel is meghaladja sokéves átlagot. A csapadék ilyen egyenlőtlen területi eloszlásának (egyébként az időbeli eloszlás hasonlóan egyenlőtlen volt) oka, hogy a csapadék döntő része záporos formában érkezett, melyre kifejezetten jellemző a rendkívül nagy térbeli változékonyság.
A talaj folyamatosan szárad, a fölső 20 cm-es réteg nedvessége még országszerte aránylag jónak mondható (3. ábra), de a mélyebb rétegek különösen a Kisalföldön kritikusan szárazak, és Csongrád megyében is sokat romlott a helyzet (4. ábra).
A hőmérséklet az előző hét második felében lassan emelkedett, vasárnapra már 30 fok körüli maximumok voltak a jellemzők. Ezen a héten tovább fokozódott a meleg, hétfőn és kedden sokfelé 35 fok körül alakultak a csúcsérték. Szerdán északnyugat felől a Dunántúlra már hűvösebb levegő érkezett, így nagy hőmérsékleti különbség alakult ki az országrészek között (5. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1200 és 1320 foknap között járnak az országban (6. ábra). Ennél alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén (és természetesen a hegyeinkben), míg magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszegtől - ami a tavalyi igen meleg és az idei hűvös május miatt vált jelentőssé – jelenleg mintegy 180-220 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képest kis többlet mutatkozik, mely jelenleg többnyire 50-100 foknap körül alakul. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az augusztus első dekádjára vonatkozó állapotokat tükrözik. Az időszak első fele kimondottan csapadékos volt, így az index értéke, azaz a zöld növényi tömeg mennyisége az előző időszakhoz képest az ország nagy részén határozottan növekedett, pedig az év ezen szakában már rég túl van az éves maximumán. A növekedéshez a tarlóhántás után begyomosodott táblák is hozzájárulnak. Az anomália térkép szerint is „kizöldült” az ország túlnyomó részén, a pozitív eltérés dominál, azaz többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák. Ugyanakkor a szárazsággal sújtott Kisalföldön és kisebb mértékben a Jászság területén is az átlagosnál alacsonyabb értékek a jellemzők. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (7., 8., 9., 10. és 11. ábra). Győr környékén május végén még optimális volt a tenyészidőszak eleje óta összegzett csapadék, az azóta tartó száraz időszak miatt azonban a két görbe eltávolodott egymástól, az optimálisnak alig több, mint fele a lehullott mennyiség. Ezzel együtt a talaj nedvességvesztése is csaknem folyamatos az elmúlt két és fél hónapban, és június vége óta tartósan a kritikus 40%-os érték alatt van a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma. A múlt hét eleji eső segített valamit, de kevés volt és már késő érkezett. Ilyen körülmények között a kukoricát öntözni kellett (volna), ahol ez nem történt meg, ott nem várható jó termés. Ezzel szemben a Dunántúl déli, délnyugati felén, így Kaposvár térségében is a július-augusztus fordulóján, illetve a múlt hét elején hullott esőknek köszönhetően bőven meghaladja a csapadék mennyisége az optimális értéket, és ezzel együtt a talajban is bőven van nedvesség. Békéscsaba környékén szintén több esett az optimálisnál a tenyészidőszak során. Bár a talaj hetek óta folyamatosan veszít nedvességtartalmából, de egyelőre még van miből, és a kukorica számára már egyre kevesebb víz szükséges. A Kiskunságban, Kecskemét térségében az optimálistól egyre jobban elmarad az összegzett csapadék, és a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalma már a kritikus 40% körül alakul. Nyíregyháza környékén még július utolsó dekádjában töltődtek fel bőségesen a talajok, azóta folyamatos a nedvességvesztés, de még kitartanak a tartalékok. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, mely elsősorban a május és július első részének hűvös időjárása miatt alakult ki.

A napraforgó és a kukorica az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb tartanak a növények a Dunántúlhoz képest. Sokfelé jó termés ígérkezik, ugyanakkor száraz, szinte kisült táblák a Kisalföldön, főként Győr térségében figyelhetők meg, míg például Pest megyében földön fekvő növények is vannak. A korai szőlőfajtáknál zajlik a szüret, az érési folyamatoknak kedvező a száraz, meleg időjárás. A kórokozók fejlődéséhez szükséges magas páratartalom csak a hajnali órákra jellemző, azok elterjedésének tehát nem ideális az időjárás. A múlt hét elején lehullott csapadék jelentősen fokozta a gyomképződést, ezzel együtt az ország nagyobb részén a repce vetésének talaj-előkészítéséhez kedvezőek a talajnedvességi feltételek.

A következő napokban jellemzően száraz, meleg időre van kilátás. Elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok a következő napokban, de területi átlagban számottevő mennyiségű csapadék az országban a legfrissebb számítások szerint nem valószínű, csak a nyugati határszélen hullhat 5-10 mm körüli mennyiség. A párolgás mértéke 10-15 mm körül valószínű a következő 6-8 nap során, ennyivel csökken majd a talajok nedvességtartalma. A kezdeti, helyenként még szeles időt jobbára mérséklet légmozgású napok követik, így a szélcsendes éjszakákon erős harmatra kell számítani. A hőmérséklet maximuma 30 fok körül, sokfelé kissé a fölött valószínű, nem várható ebben lényeges változás. Éjszakánként azonban az egyre hosszabbodó sötét időszak miatt a nappali hőséghez képest erőteljesen lehűl a levegő, többnyire 15, 20 fokig csökken a hőmérséklet. A hőösszeg növekedése intenzív lesz, a hónap végére az Alföld jelentős részén már meghaladja az 1400 foknapot is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. augusztus 22.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. augusztus 21-ig (mm)

2. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2019. augusztus 21-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. augusztus 21-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. augusztus 21-én (%)

5. ábra
Maximumhőmérsékletek 2019. augusztus 21-én (Celsius fok)

6. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. augusztus 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. augusztus 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. augusztus 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. augusztus 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. augusztus 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. augusztus 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)