Egy jó locsolás valószínű és a forróság is mérséklődik

Az elmúlt napokban (csütörtök óta) elszórt záporok, zivatarok és fokozódó hőség jellemezték időjárásunkat. Számottevő mennyiségű csapadék az országnak csak nagyon kis részét érintette. Hétfőtől a maximumhőmérséklet országszerte kevéssel 30 Celsius fok fölött alakult. A száraz, meleg időben a talaj gyorsan szárad: a fölső 20 cm-es réteg nedvességtartalma főleg a Dunántúl északi részén és a Duna mentén már sokfelé 40% köré csökkent (1. ábra). A mélyebb rétegekben azonban még bőven van víz, a fölső 50 cm-es réteg nedvességtartalma országszerte jó vízellátottságú (2. és 3. ábra). Ezzel együtt már jól jönne egy nagyobb eső a szántóföldi kultúrák számára.

Az őszi vetésű kalászosok az érés, a káposztarepce a magképződés/érés fenológiai fázisában járnak. A meleg időben a májusban vontatottan fejlődött napraforgó és kukorica növekedése is látványosan felgyorsult, ugyanakkor a gyomok is erőteljesen fejlődnek. A jelenlegi száraz idő a gombás fertőzéseknek nem ideális, de az érkező csapadék miatt vasárnaptól növekszik ez a veszély.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 370 és 450 foknap között, igen intenzív növekedésben vannak az országban. Az alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől jelentősen, mintegy 200 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlagot egyre jobban utolérik az idei összegek (4. ábra), ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időpont körül következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Kecskemét és Győr körüli terültre vonatkozó agrogramokon* (5. és 6. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is, így ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. A májusi esők ezt az elmaradást már nem tudták korrigálni. A hőmérséklettel nem volt probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár. A jelenlegi hőség az őszi kalászosok szemképződésének nem tesz jót, ezek már túl magas értékek.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (7. és 8. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is, majd májusban jócskán bepótlódott a hiány. A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de májusban tartósan az alatt maradt, tehát sokszor "fázott" a növény. Júniusban azonban a kukorica számára már a hőmérséklet is ideálisan alakul.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a június elejére vonatkozó állapotokat tükrözik. A zöld tömeg mennyisége főleg a Tiszántúlon növekedett jelentősen. Az anomália térképen jellemzően átlag fölötti értékeket láthatunk. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

A következő napokban folytatódik a nyári időjárás: szombatig még tovább fokozódik a hőség és csak elvétve alakul ki egy zápor, zivatar. Vasárnaptól kezdődően és a jövő hét első felében gyakori záporokra, zivatarokra kell számítani. Területi átlagban jövő szerdáig 10-30 mm csapadék valószínű, viszont a záporos jelleg miatt nagy területi eltérések lehetnek. Néhol felhőszakadás, másfelé pedig épp csak pár csepp is előfordulhat, ráadásul az említett összegnek meglehetősen nagy a bizonytalansága. Mindenesetre ez a mennyiségű csapadék már nagyon jól a növényi kultúrák számára, kivéve az érésben lévő kései cseresznyére és a meggyre. Továbbra is erős lesz a párolgás, a talaj vízkészlete összességében, a csapadék hatására - előre láthatólag - főleg a Dunántúlon növekedni fog. Szombatig a hosszú nappalok és a kevés felhő miatt sok lesz a növények számára fontos napsütés, majd felhősebbre fordul az idő. A hőség szombaton fog tetőzni, ekkor a legmelegebb órák hőmérséklete többnyire 35 fok körül alakul. Vasárnaptól, keleten hétfőtől mérséklődik a forróság, de nem lesz hűvös, marad a nyári idő többnyire 25-30 fokos maximumokkal, mely ideálisnak mondható ilyenkor a legtöbb kultúra számára. A hőösszeg erőteljesen fog gyűlni, a 10 fokos bázissal számolt egy hét alatt mintegy 100 foknapot emelkedik, a jövő hét végére délkeleten már eléri a 600 foknapot. A páratartalom eleinte még alacsony marad, sokfelé 40, szombaton már 30 % alá csökken a nappali órákban. Ez a magas hőmérséklettel párosulva légköri aszályt okoz majd. A talajban egyelőre bőven van nedvesség, így a növények ezeket az időszakokat különösebb gond nélkül átvészelik majd. Vasárnaptól kezdődően aztán növekszik a páratartalom a megérkező csapadék hatására, a gombás megbetegedések számára kedvezőek lesznek a körülmények. A szél főként napközben sokfelé megélénkül, vasárnap északnyugatira fordul, és főleg a Dunántúlon megerősödik. Zivatarfelhők környezetében viharos, akár károkozó széllökések is előfordulhatnak. A növényvédelmi munkákat érdemes még a vasárnapi csapadék előtt elvégezni. Figyelni kell arra, hogy növényvédelmi permetezést 25 fokig ajánlatos végezni, márpedig a héten ezt reggel nagyon gyorsan el fogja érni a hőmérséklet és még késő este is meleg marad az idő. Egy derült napon ilyenkor a hőmérséklet 16 óra körül tetőzik. A hosszabb távú, de ezzel együtt bizonytalanabb előrejelzések szerint a jövő hét második felében is marad a zivataros idő, de csökken előfordulásuk gyakorisága.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. június 13.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. június 12-én (%)

2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. június 12-én (%)

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 100 cm-es rétegében 2019. június 12-én (%)

4. ábra: Kukorica növekedési foknap eltérése a sokéves átlagtól 2019. június 11-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

5. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. június 12-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. június 12-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. június 12-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. június 12-ig
(részletes magyarázat a szövegben)