Még mindig nem jön az eső

Az elmúlt héten jelentősebb csapadék hétfő reggelre hullott az országban, a legtöbb délnyugaton (15-25 mm), a legkevesebb a Tiszántúlon és Baranyában (1. ábra). A hét további részén esett eső mennyisége szinte elenyésző volt, a melegben gyorsan el is párolgott. A csapadékhiány hosszú hetek óta, sokfelé 3 hónapja fokozódik. Jelentős, nagy területre kiterjedő eső (sokfelé 100-150 mm) legutóbb szeptember első napjaiban fordult elő, de csak a Dunántúlon (2. ábra). Szeptemberben a keleti országrészben 20-40, míg októberben országszerte 15-40 mm-rel kevesebb eső esett az átlagosnál (3. ábra). Ha ehhez hozzávesszük az augusztusi 20-30 mm-es hiányt is, akkor összességében főleg a keleti országrészben többfelé 70-90 mm-es negatív eltérés adódik (4. ábra). A talaj egyrészt jóval melegebb az átlagostól, de ami igazán lényeges, hogy szinte országszerte nagyon száraz. Az ország nagyobb részén, főleg az Alföldön rendkívül száraz a föld (5. ábra), a 40% alatti értkek nagyon alacsonyak, az már káros a növényzet szempontjából. 100-170 mm csapadék kellene a fölső 1 m-es réteg telítéséhez. Nagyjából a Kapuvár-Keszthely-Nagyatád vonaltól nyugatra van leginkább nedvesség a talajban, de az Északi-középhegység térségében, attól északra is van valamennyi. Az erőteljes délies áramlás rekord meleg nappalokat és éjszakákat hozott. Napközben általában 20, de az Alföldön többfelé és több napon át is 25 Celsius fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A minimumok pedig a felhősebb és szelesebb éjszakákon 10 fok fölött, míg a derült, szélcsendeseken 5 fok fölött alakultak. Ebben az időszakban a sokéves átlag szerint a minimumhőmérséklet 3-4, a maximum pedig 10-12 fok körül kellene legyen.

 

A nyugati és helyenként az északi országrészben, ahol van nedvesség a talajban, ott aránylag jó, vagy nagyon jó állapotban vannak az őszi vetések. Nyugaton a repce többfelé már túlfejlett a melegben. A száraz talajú területeken, az ország döntő részén azonban a repce vegetál, épphogy túlél. Az őszi kalászosok vetéséhez a száraz talajban már a magágy előkészítése is rendkívül nehéz volt, a vetés nagyon vontatottan kelt, és jelenleg is nehezen fejlődik. Az őszi talajmunkákat a száraz talajban csak nagyobb költséggel lehet elvégezni, a gépeket sokkal jobban megviseli a kemény talaj, és a munka eredménye sem jó minőségű. Minél előbb legalább 20-30 mm esőre lenne szükség, de egyelőre ennek nyoma sem látszik a következő 10-12 napra vonatkozó számításokban. A szokatlanul magas hőmérséklet összességében nem kedvező a növények számára, ugyanakkor a csapadékhiány miatt elsősorban az őszi kalászosok fejlettségben késésben vannak. Enyhe időre van szükség ezek kellő megerősödésére, hogy a téli hidegeket majd jól bírják, de ha nem jön a csapadék, akkor nem tud fejlődni ha enyhe az idő, ha nem.

 

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a növényzet zöld tömegének mennyisége drasztikus csökkenést mutat. Az előző időponthoz képest bekövetkezett változást ábrázoló térképen a lombjukat vesztő erdők rajzolódnak ki dominánsan a vörös színekkel. Az anomália térkép szerint a Dunántúlon átlagos körüliek az értékek, de attól keletre jelentős negatív eltérés figyelhető meg, mely egyértelműen az aszályos időnek tudható be.

 

A hét további részében nagy változásra nem számíthatunk: csendes, őszi idő valószínű számottevő csapadék nélkül. A ködhajlam erősödik, egyre többfelé lesznek tartós ködfoltok és az azokból képződő alacsonyszintű rétegfelhőzettel borított tájak. A nappali felmelegedés e miatt pár fokot gyengül, de még így is az átlagos fölött alakul majd, az éjszakák fagymentesnek ígérkeznek. Leghamarabb vasárnap eshet eső, de egyelőre annak mennyisége nagyon kevésnek mutatkozik. A talaj nedvességi állapota alig változik a héten, hőmérséklete lassan tovább csökken.

 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

 

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

 

Készült: 2018. november 5.