A hónap közepén esett csapadék nem növelte jelentősen a belvízzel elöntött területek nagyságát, sőt a korábbi, esőmentes időszakban az erősödő párolgás hatására nagy területen csökkent a felső talajrétegek nedvességtartalma, valamelyest javult a földek járhatósága.

Bár az előző napokban esett csapadék hatására összességében növekedett a belvízzel elöntött területek nagysága, voltak országrészek, ahol nem romlott lényegesen a helyzet. A felső talajrétegek igen magas nedvességtartalma sokfelé továbbra is akadályozza az időszerű tavaszi talaj-előkészítő munkákat. A földek járhatósága, művelhetősége csak a kevésbé kötött talajú, csapadékmentes helyeken javult valamelyest, főként az északnyugati megyékben.

A február folyamán leesett kiadós, a sokévi átlagot 2-3-szorosan meghaladó, 60-120 mm közötti csapadék hatására az Alföldön közel ötszörösére, 70 ezer ha fölé növekedett a belvízzel elöntött területek nagysága. 

A tél korábbi részének csapadékos időszakai után február első hete is sokfelé hozott kiadós esőt, a Dunántúl déli és Bács-Kiskun megye délnyugati tájain nagy területen 30 mm-nél is több esett. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a felső 1 m-es talajréteg az ország túlnyomó részén gyakorlatilag telített, a kialakult, egyre növekvő belvizek több helyen védekezést tesznek szükségessé.

A január utolsó hetében kezdődő enyhülés előtt, két erős lehűlést hozó, kemény fagyokkal járó hideg időszak volt az év első hónapjában. A leghidegebb napokon: január 4-5-e és 22-23-a körül főleg a keleti országrészben fordult elő -15 foknál erősebb fagy.

Január első heteiben az egymást követő csapadékos időszakokban az Alföld nagy részén lehullott 40 - 60 mm csapadék hatására, a nagyrészt telítetté vált talajon többfelé alakult ki belvíz.

A múlt század eleje óta a negyedik legmelegebb nyár, nyolcadik legmelegebb nyári félév után a legtöbb szabadföldi növény vegetációs időszaka lezárult. A növények életfolyamatai lelassultak, vagy minimális szintre csökkentek, ezért a rendszeres agrometeorológiai szöveges elemzéseket is szüneteltetjük a téli hónapokban.

November második fele még az átlagosnál enyhébb időjárással kezdődik, az ország nagy részén jelentősebb mennyiségű csapadék nélkül. 20-a után azonban fokozatos lehűlésre kell számítani, csapadék is többfelé valószínű, ugyanakkor legtöbb helyen egy ideig még fagymentesek maradnak az éjszakák.

Bár október utolsó napjaihoz hasonlóan november első hetében sem várható számottevő csapadék, a levegő magas nedvességtartalma, illetve a gyenge párolgás miatt továbbra is lassan száradnak a még betakarításra váró termények. Az őszi vetést újabb eső ugyan egyelőre nem akadályozza, de helyenként csak lassan csökken a felső talajrétegek nedvességtartalma, nehezen válik művelhetővé a föld.

A kukorica, napraforgó néhol még zajló betakarítását, az őszi búza vetését és többi aktuális munkát az ország túlnyomó részén tartósan akadályozták az elmúlt időszak ismétlődő, kiadós esői. Az októberben eddig leesett csapadék mennyisége még a kevésbé csapadékos, északkeleti területeken is meghaladta az egész havi átlagos mennyiséget, a Dunántúl déli részén, nagy területen annak kétszeresénél is több esett.