Alig vonult el a múlt heti hideghullám, hétfőn újabb érkezett, még erősebb éjszakai fagyokkal, mely komoly károkat okoz a korai virágzású gyümölcsösökben. Közben negyedik hete alig esik, a talaj fölső rétege egyre jobban kiszárad, egyre nagyobb szükség lenne a csapadékra.

Az elmúlt hetek tavaszias időjárása után meglehetősen sokkolóan hatott a szombaton érkezett hidegfront, amely mögött az idei télre egyáltalán nem jellemző hideg légtömeg árasztotta el térségünket többfelé komoly károkat okozva a már teljes virágzásban levő korai gyümölcsfákban. A héten ugyan visszatér a tavasz, de az előrejelzések szerint még nincs vége a télnek sem.

Sándor és József meghozta zsákjában a meleget, ezzel szemben a társaság harmadik tagja, Benedek komoly hideghullámot ígér. A sokfelé virágzó mandula és kajszi újabb fagyokat kap.

A téli hónapokban nedvességgel feltöltődött talajok, az őszi vetésekre az optimálisnál kétszer magasabb hőösszegek jellemzők országszerte, így bizakodva nézhetünk az idei vegetációs időszak elé. A szokásosnál korábban beindult természet azonban fokozottan ki van téve a tavaszi fagykárok veszélyének is, illetve a szokatlanul meleg tél miatt a kártevők és kórokozók elleni védekezést is hamar el kell kezdeni.

Egy évvel ezelőtti elemzéseinkben arról számoltunk be, hogy nem hullott elegendő csapadék a télen, így pedig nem tudott a talaj feltöltődni nedvességgel. Ezt ráadásul száraz március követte, a tavasz rögtön aszályos körülményekkel indult. Idén ezzel szemben kedvezőek a csapadékviszonyok, elegendő volt a téli (és az ősz végi) csapadék, jók az idei szezon előjelei. Ugyanakkor az enyhe tél miatt a kártevők és kórokozók erős nyomására kell felkészülni.

Az idei évben hiába vártuk a telet, nem érkezett meg. A február gyakorlatilag a tavasz első hónapjának tekinthető, változékony, enyhe, szeles időjárás jellemezte többször zivatarokkal. A vetések és a kártevők egyaránt jól teleltek, a korai növények nedvkeringése már be is indult. Az előrejelzések szerint március első felében sem lesz komoly hideg, bár a szokásosnál korábban fejlődő növények számára egy idő után már az átlagosnak megfelelő hőmérsékletek, a gyakran előforduló fagyok is károsak lehetnek március folyamán.

A tél eddig eltelt része nagyon enyhe időt hozott, és a hosszabb távú előrejelzések szerint ez már február végéig ki is tart. A növényekben túl korán beinduló nedvkeringés (a mogyoró már sokfelé virágzik), a korai virágzás után érkező esetleges tavaszi fagy komoly károkat tud okozni. Az enyhe időben a kártevők és kórokozók sem tudtak kellően megritkulni, megnehezítve a növényvédelmet a szezonban.

Továbbra is erős nyugatias áramlás alakítja időjárásunkat, a viharos szelet okozó viharciklonok pályája azonban kissé északabbra tolódik, így térségünkben nyugodtabb, de az évszakhoz képest enyhe időre van kilátás. A műholdas vegetációs index (NDVI) tanúsága szerint az őszi vetések már fejlődésnek, „zöldülésnek” indultak a földeken.

Ha „Dorottya szorítja, Julianna tágítja” – szól a mai naphoz kötődő népi időjóslás, de egyes vidékeken nem kötötték össze a két névnapot, hanem csak az előbbiről beszélnek ekképpen: „Dorottya rottyantja”. Idén Dorottya nem szorítja, és jég sincs, amit rottyanthatna, hiszen enyhe időszak van mögöttünk és előttünk is. Bár a tavasz várása általános hozzáállás volt és többnyire az ma is, a túl korán bekövetkező tavasz komoly károkat tud okozni egy-egy (akár csak pár napos) későn érkező hideghullám során.

A január nagy részében hazánk időjárását meghatározó hidegpárna a hét elején feloszlott, és eddigi eseménytelen időjárásunkat frontokban bővelkedő, mozgalmas idő váltja fel tavaszt idéző hőmérséklettel, széllel, esővel.