További csapadék valószínű

Az elmúlt héten pénteken az ország középső részein, míg vasárnap és hétfőn az északi országrészben fordultak elő heves záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadással, jéggel. A keddi száraz időt követően szerdától ismét többfelé alakult ki záporos csapadék. A csapadék területi eloszlása rendkívül szeszélyesen alakult: mennyisége többfelé meghaladta a 20-30 mm-t is, sőt 60-80 mm is előfordult (1. ábra), ugyanakkor nagy területek maradtak ezúttal is szárazon. Összességében elmondható, hogy megázott az Alpokalja, a Kisalföld, a Nagykunság és Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelentős része. Teljesen száraz maradt ezzel szemben többek között a Balatontól délre eső része a Dunántúlnak, Békés megye, de a Szamosköz és a Tiszahát is. Tavasz óta országszerte hatalmas csapadékhiány halmozódott föl (2. ábra). Az utóbbi napok csapadékából kimaradt tájakon a talajoknak már a felső egy méteres rétege is igen száraz, a növények számára hasznosítható víztartalomnak mindössze 30-40%-át tartalmazza. Ugyanakkor északon és a középső országrészben sokfelé átnedvesedett a talajok felszín közeli rétege (3. ábra), és ahol 20 mm-nél nagyobb mennyiség esett, ott jutott a nedvességből a 20-50 cm közötti talajrétegbe is (4. ábra).
Az előző hét hozta meg az idei nyár második hőhullámát, mely csütörtökön tetőzött. A hőmérséklet csúcsértéke akkor 33 és 39 Celsius fok között alakult. A pénteki hidegfront hozott pár fokos enyhülést, majd kedden és szerdán délután újra 35 fok köré forrósodott a levegő (5. ábra).

A kalászosok és a repce aratása zajlik, a déli országrészben már nagyrészt végeztek is a munkákkal (6. és 7. ábra).
A napraforgó egyre többfelé virágzik az országban. A szárazság miatt rendkívül vegyesek az állományok, táblán belül is nagy különbségek vannak. Jelentősen lemaradt, gyengén fejlett állományok is láthatók, a keleti országrészben helyenként combig érő, megöregedett táblák is vannak. Hasonlóan szenved sokfelé a kukorica is a csapadékhiánytól, itt még nagyobbak a különbségek, sokfelé furulyáznak a levelek. Egyébként északon még csak helyenként, az Alföldön már sokfelé a címerhányás fenológiai fázisában jár a növény. A Tiszántúlon látni derékig érő, címeres táblákat is. Ahol az elmúlt napokban esett legalább 20 mm csapadék, arrafelé fellélegeztek a növények és a gazdák, de további kiadós csapadékra lenne szükség. A növények az eddig elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni, még akkor sem, ha esősre fordulna az idő.
Van olyan kultúrnövényünk, melynek kedvez a száraz, meleg idő, ilyen például a dinnye (amit öntöznek) és a szőlő (melynek igen mélyre hatolnak a gyökerei).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a június végére, július elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke ebben az időszakban általában már túljut maximális értékén, és lassan csökkenő tendenciát mutat. A változást mutató térképünkön látható a további, de a korábbinál lassabb csökkenés, melyet egyrészt a csapadékhiány és így a kiszáradt a talaj okoz. A csökkenés másik összetevője a kalászosok és a repce beérése, mely folyamatnak a döntő része már az előző időlépcsőre lezajlott, így most már kisebb a változás. Az anomália térképen egyre nagyobb területen jelenik meg az elmaradás, mely már az aszály hatása.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 700 és 800 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek (8. ábra). Jelentősen csökkent a szokásos értékekhez képest az elmaradás: a Dunántúlon az összeg értéke gyakorlatilag elérte a tavalyi szintet, keleten van még mindig 20-40 foknapos elmaradás. A sokéves átlaghoz képest pedig 30 és 50 foknap közötti a lemaradás. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is körülbelül egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, mely a vegetációs időszak végéig ki is tartott. Az aratás időszakában tartós csapadék nem akadályozta a betakarítást, de kisebb foltokban nagyobb csapadék hullott július első felében, mely hátráltatta a munkákat. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg a legtöbb helyen jócskán elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz és a szintén száraz június miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az érés időszakában kánikulai meleg volt a jellemző, sőt az aratás is ezzel indult, így a termés minőségét az időjárás kedvezően befolyásolta. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10. körül többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek. Azonban a csapadék eloszlása nem volt egyenletes, nagy területen maradt száraz a talaj. Sokfelé 60-80, a déli területeken helyenként 100-150 mm csapadékhiány halmozódott föl a vegetációs időszak kezdete óta. A július eleji csapadékból kimaradt területeken furulyázik a növény, nem fejlődik, alacsony marad, csak öregszik. Ha még meg is érkezik a csapadék a következő napokban, akkor sem fogja tudni a növény utolérni magát.

A folytatásban egészen keddig folytatódik a zivataros időjárás. A jelenlegi számítások szerint csütörtökön keleten, majd péntek estétől szombatig lesz magas a csapadék esélye. Az eloszlása ezúttal sem lesz egyenletes, egyes területek akár teljesen ki is maradhatnak, erre nagyobb esély északkeleten van. Keddtől csökken a csapadékhajlam, ez után szárazabb időszak kezdődhet. A jövő hét közepéig összességében területi átlagban 20-30 mm-t meghaladó csapadék is hullhat, a nagyobb mennyiségre délnyugaton, a kevesebbre északkeleten van esély. A talaj tehát jó eséllyel az ország nagyobb részén megázhat, részben pótlódhat a csapadékhiány. Főleg a déli részeken a kapásnövények számára ez életmentő lehet, bár az eddigi hiány már visszafordíthatatlan károkat okozott. A hőmérséklet csúcsértéke keleten kevéssel 30 fok fölött marad, nyugaton ettől alacsonyabb értékek lesznek a jellemzőek (a borús szombaton csak 25 fok körül), majd a hétfőn érkező hidegfront után keddtől 25-30 fokos maximumok lesznek a jellemzők. A levegő páratartalma szombaton és vasárnap napközben is magas marad főleg a Dunántúlon (északkeleten a legkevésbé), ekkor tartós levélnedvesség is kialakulhat. Keddtől jelentősen szárad majd a levegő. Az északias szelet szombaton és vasárnap a Dunántúlon, hétfőn már többfelé kísérik erős széllökések, de a zivatarok környezetében viharos, károkozó széllökések is előfordulhatnak.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. július 15.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. július 14-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. július 14-én (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2021. július 14-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2021. július 14-én (%)

5. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2021. július 14-én (Celsius fok)

6. ábra
Sentinel-2 műholdkép Perkáta (Fejér megye) térségéről 2021. július 13-án (a beérett, sokfelé learatott, helyenként már megtárcsázott kalászos és repce táblák sárgás-barnás színűek, a zöld táblákon egyéb növények vannak, többnyire kukorica és napraforgó)

7. ábra
Sentinel-2 műholdkép Medgyesegyháza (Békés megye) térségéről 2021. július 13-án (a beérett, sokfelé learatott, helyenként már megtárcsázott kalászos és repce táblák sárgás-barnás színűek, a zöld táblákon egyéb növények vannak, többnyire kukorica és napraforgó, de itt van a dinnye egyik fő termőterülete is)

8. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. július 13-án (foknap)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. július 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. július 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)