2024. július 20. szombat
Tanulmányok

HungaroMet: 2024. február 2. 08:56

2023-as év agrometeorológiai áttekintése

Az évek óta tartó enyhe telek sorozatába a 2023-as év első két hónapja is beillett, különösen a január alakult sokkal melegebben az ilyenkor szokásosnál megzavarva ezzel a növények vegetációs ciklusát. Tavasszal változékony, szeszélyes időjárásban volt részünk. Az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet összességében a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart. Nyáron a nyugati és az északi országrészben a szokásosnál csapadékosabb, míg az Alföldön szárazabb volt az időjárás. Az aratást is gyakran zavarták záporok, a későn betakarított termés többször megázott. A kukorica és a napraforgó nagy területen ideális csapadékviszonyok között fejlődhetett, mely szép termést ígért. A sokszori és tartós levélnedvesség miatt azonban a növényvédelem nagy kihívást jelentett mind a szántókon, mind a kertészetben. A nyárias idő még szeptemberben is kitartott, meleg, nagyrészt száraz, napos időjárás segítette nyári kapás növényeink, valamint az őszi gyümölcsök érését. Október második felétől fordult csapadékosra az idő, de a hőmérséklet egészen november utolsó dekádjáig melegebben alakult az ilyenkor szokásosnál. Utolsó őszi hónapunk végén már beköszöntött a tél, ami csak átmenetinek bizonyult, december második felében tavaszias idő zavarta meg a növények épphogy elkezdődött nyugalmi állapotát.

Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

Január

Az őszi vetésű szántóföldi növények számára összességében kedvezően alakult 2022 őszének időjárása, a legtöbb helyen fejlett, megerősödött állapotban indultak a télnek, ami azonban sokáig váratott magára. Decemberben többnyire enyhe légtömegeket érkeztek fölénk, viszont a talajok novemberben elkezdődött feltöltődése jól haladt. A téli időjárás januárban sem köszöntött be. Tartós nyugati, délnyugati áramlással mediterrán ciklonok sorozata okozott rendkívül csapadékos és enyhe időt. Sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, jellemzően eső formájában (1. ábra). Ez alól csak Sopron térsége volt kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés esett. A talajok felső egy méteres rétege az ország többi részén telítetté vált, és az Alföldön nagy területen állt a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is. A nagyon enyhe, az átlagosnál 3-6 fokkal melegebb idő azonban nem kedvezett a mezőgazdaság számára. A növényi kártevők és kórokozók nem gyérültek, és a növények mélynyugalmi fázisát is megzavarta a kora tavasziasan magas hőmérséklet. A korai virágzású mogyoró országszerte virágozni kezdett (2. ábra). Január utolsó hetében fordult északnyugatiasra az áramlás fölöttünk, és akkor a szokásos értékek közelébe hűlt az idő.

1. ábra

1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2023. január 31-ig

2. ábra

2. ábra
Virágzó mogyoró Miskolc térségében 300 méter körüli magasságban 2023. január 20-án
(fotó: Kovács Attila
)


Február

Február első hetében a mezőgazdaság szempontjából az utolsó pillanatban érkezett meg a fagyos tél. Ekkor több napon át hűlt éjszakánként -7 és -10 fok közé a levegő, és napközben is csak fagypont közelében alakult a hőmérséklet. A talaj felső 5-20 cm-es rétege átfagyott, ami megtizedelte a kórokozókat és kártevőket, de növényvédelmi szempontból ennél hosszabb fagyos időszakra lett volna szükség. Ugyanakkor ez a bő egy hetes hideg periódus is elegendő volt ahhoz, hogy visszafogja a vegetáció januárban idejekorán megindult fejlődését. Olyan mértékű hideg, ami károsította volna az őszi vetéseket, nem fordult elő. Csapadék kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál, és bár sokfelé havazott, de összefüggő hóréteg csak az ország északkeleti harmadán alakult ki néhány napra. Február közepén ismét tavasziasan enyhére fordult az idő, és bár többször esett az eső, de nem nagy mennyiség, így február folyamán csökkent a belvizes területek nagysága, ugyanakkor megszaporodtak a száraz tüzek a hónap második felében. Fejlődésnek indult a vegetáció, a som virágzása már az északkeleti országrészben is megkezdődött, a kajszi, az őszibarack és a körte virágrügyei is megpattantak, délen, délnyugaton pedig a mandula virágzása is elkezdődött. A tél legvégén még visszatértek az éjszakai fagyok, ami kissé visszafogta a természet túl korai fejlődését, de összességében a február is 1-2 fokkal melegebben alakult a sokéves átlagnál. A hónap során a gyakran szeles, és napos időben fokozatosan csökkent a felszín közeli talajréteg nedvességtartalma, február végére pedig az ország északi kétharmadán sokfelé vált szárazzá a talajok felső néhány centimétere. Ugyanakkor a mélyebb talajrétegek feltöltődtek a tél során, és - a tavalyi évvel ellentétben - telített állapotba kerültek a vegetációs időszak kezdetére.


Március

A tél nem adta könnyen magát, a vegetáció túl korai fejlődését március első felében még több hullámban érkező hideg légtömegek fogták vissza. A hideget hozó időjárási frontok a legtöbb helyen megöntözték a talajt is, az északnyugati tájak maradtak ki sokáig a márciusi csapadékból. Ezzel együtt a hónap közepén szép, meleg tavaszi napok is előfordultak, mikor jól lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal. Március utolsó hetében hideg, sarkvidéki levegő okozott erősen fagyos hajnalokat, amelyben a már virágzó csonthéjasok, elsősorban a kajszi szenvedett védekezés nélkül fagykárokat (3. ábra). A március összességében az átlagosnál 1-2 fokkal melegebben, és az ország nagy részén csapadékosabban alakult.

3. ábra

3. ábra
A kajszi megbarnult sziromlevelei jelzik a fagyást Miskolc térségében 2023. március 29-én
(fotó: Kovács Attila)

Április

Az április is rendkívül szeszélyes idővel kezdődött. Előbb a délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakultak ki, majd erős szél kíséretében ismét igen hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el térségünket, így -5 fok körüli fagyok okoztak újabb károkat a gyümölcsösökben, a Nyírségben több centiméteres hótakaró is kialakult. A hőmérséklet csak lassan emelkedett a hónap első felében, és csak április közepétől érte el tartósan a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokot. A csapadékkal azonban nem volt gond, inkább a sáros felszín okozott problémát az így is késést szenvedett vetésnél. Változékony idő jellemezte a hónap további részét is, szárazabb és esős periódusok váltakoztak, és a hőmérséklet is elég tág határok közt változott, a napi hőingás elérte a 15-20 fokot. Gyenge fagyok még a hónap végén is előfordultak, amikor a legtöbb gyümölcs már túl volt a virágzáson és a hideg a terméskezdeményt is veszélyeztette (4. ábra). A gyümölcsösök az idén nem csak a március végi és áprilisi fagyokat szenvedték meg, a gyakran csapadékos időjárás a beporzásnak sem kedvezett, növényvédelem nélkül pedig alig maradt a fákon gyümölcs a súlyos gombás megbetegedések miatt. Április végén a talaj jellemzően kellő mennyiségű nedvességet tartalmazott a kukorica és a napraforgó csírázásához, majd keléséhez.

4. ábra

4. ábra
Minimumhőmérsékletek 2023. április 28-án (Celsius fok)


Május

Május elején az egyre emelkedő hőmérsékletek mellett az Alföldön hamar kiszáradt a felső talajréteg. Az aranyat érő májusi esőket a hónap második dekádjában mediterrán ciklonok sorozata szállította (5. ábra). A bőséges csapadék igen jókor jött. A repce a becőképződés, az őszi kalászosok pedig a kalászhányás-virágzás fázisában egyaránt sok nedvességet igényelnek, ugyanakkor a sűrű állományokban a május közepi tartós levélnedvesség miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak. A nyári növények korai fejlődéséhez is szükség volt az esőkre, a kukorica és a napraforgó szépen fejlődött, de a gyomok számára is kedvezőek voltak a körülmények. A csapadék után a hónap harmadik harmadában a meleg is megérkezett, a kora nyárias időben optimális körülmények közt fejlődött a vegetáció. Tavasz végére a középső és mélyebb talajrétegek jellemzően jó vízellátottságúak voltak, a fél-egy méter közötti réteg közel telített állapota jó nedvességtartaléknak ígérkezett a nyári növények számára egy esetleges nyári aszály során.

5. ábra

5. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. május 20-ig (mm)


Az április elsejétől a kukoricára számolt hőösszeg az átlagosnál 2-3 fokkal hidegebb április, és a szintén gyakran hűvös május következtében május végén is csak 200 és 300 foknap között alakult, ami a sokéves átlaghoz képest 30-80 foknapos elmaradást jelentett, vagyis a növények fenológiai fázisai szűk egy héttel később következtek be a szokásosnál (6. ábra).

6. ábra

6. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 23-án (foknap)


Június

Északkeleten már június elején kezdődő aszály jelei mutatkoztak. A hónap második hetében, Medárd körül az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadék hullott, néhol felhőszakadások is előfordultak. Helyenként belvízfoltok is kialakultak, és a kalászosok is megdőltek. A nedvesség a fejlődésben lévő nyári növények számára igen jól jött, ugyanakkor a sűrűbb állományú őszi vetésekben a kórokozók számára is nagyon kedvező körülményeket teremtett. Az őszi búza és a repce a magképződés fenológiai fázisában kellő nedvességet kapott, a hőmérséklet is megfelelően alakult, nem volt kánikula, ami lerövidítette volna ezt a fontos fenológiai fázist, ami pedig termésveszteséget okozott volna. Nem tett viszont jót a sok eső az érésben lévő szamócára és cseresznyére, azonban az első kaszálás betakarítása után a szálastakarmány területek újrasarjadását elősegítette. Medárd után a hónap közepére szárazabbra fordult az idő, de az átlagosnál még mindig kissé hűvösebb volt. A meleg június 20.-a körül érkezett meg, ami az érésben járó gabonák, illetve a repce számára, valamint a nyári növényeknek egyaránt igen jól jött, a vetésük óta eltelt időszak hőösszege ugyanis elmaradt az optimálistól. A szűk egy hetes melegnek 24.-e körül heves zivatarokkal, többfelé felhőszakadással, károkozó széllel és villámárvizekkel egy hidegfront vetett véget. Főleg a keleti országrészben hullott bő csapadék, nagy területen 50-80 mm is leesett, újra belvízfoltok alakultak ki. Ez a csapadék már nem hiányzott a kalászosoknak és a repcének (7. ábra), a megdőlt táblarészek aránya tovább növekedett (8. ábra).

7. ábra
7. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére

Az ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

8. ábra

8. ábra
Megdőlt őszi árpa tábla Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


Július

Június végén, július elején meleg, záporos időben kezdődött az aratás, majd 10-e körül megérkezett a nyár második hőhulláma, ekkortól száraz, meleg időben dolgozhattak a kombájnok. A talaj felső fél méteres rétege a Kisalföldön és az Alföldön is többfelé kiszáradt, már az aszály jelei mutatkoztak. A hónap közepén az aratásra ideális száraz, forró napokat záporok zavarták, nyugaton és északon több, az Alföldön kevesebb csapadékkal. A kukorica a címerhányás, a napraforgó pedig a virágzás fenológiai fázisában járt, a mélyebb talajrétegben ekkor még országszerte találtak vizet, de főleg az Alföldön egyre jobban hiányzott számukra a nedvesség. Július utolsó dekádjában több hullámban érkező, kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de a csapadék területi eloszlása ekkor sem volt egyenletes. Nyugaton és délen tíz nap alatt nagy területen hullott 30-60 mm csapadék, az Alföld középső tájain azonban néhol még 10 mm sem jött össze. A búza aratása ekkor már a végéhez közelített, a még vágatlan táblák, a beérett termés többször megázott, a minősége így sokat romlott. A kukorica a legtöbb helyen igen szépen fejlődött, nem volt ritka a 3 méteres állománymagasság és a dupla csövek sem (9. ábra).

9. ábra

9. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2023. július 26-án (fotó: Kovács Attila)

A kukorica számára júliusban 100 mm csapadék lenne az optimális, ez a havi csapadékösszeg csak a Dunántúl nyugati felén hullott le. Az ország nagyobb részén csak 40-80 mm esett, de az Alföld középső tájain helyenként 30 mm alatt maradt a júliusi csapadékmennyiség, azonban a talaj mélyebb rétegeiben még arrafelé is talált nedvességet a növény. A hónap végére aszályos körülmények alakultak ki a Budapest – Dunaújváros – Kecskemét – Szolnok – Jászberény határolta vonal térségében (10. ábra), míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt jellemző. Az NDVI műholdas vegetációs index tavasz óta országszerte a sokéves átlagnál fejlettebb, dúsabb, zöldebb növényzetet mutatott.

10. ábra

10. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2023. július 30-án


Augusztus

Augusztus első hetében jelentős lehűléssel újabb kiterjed záporok, zivatarok érkeztek, ekkor már az Alföld nagyobb része is megázott. A zivatarokat többfelé kísérte felhőszakadás és viharos szél is. Tíz nap alatt sokfelé hullott 50-100 mm csapadék, csak Baranyában és Fehérgyarmat térségében esett kevesebb, mint 10 mm. A talaj felső rétege sokfelé telítődött nedvességgel, az Alföldön belvízfoltok is kialakultak. A nyugati és az északi országrészben a mélyebb rétegek is alaposan átnedvesedtek, az Alföldön azonban továbbra is maradtak szárazabb foltok. A bőséges csapadék országszerte igen jót tett a szemfejlődés állapotában járó kukorica és napraforgó állományoknak. Augusztus második hetében szárazabbra fordult az idő, és jelentősen melegedett a levegő, szántóföldi kultúráink optimálisan fejlődhettek. A hónap közepén és második felében csak elszórtan fordultak elő záporok, zivatarok hazánk területén, ezzel együtt sokfelé szép termés ígérkezett kukoricából és napraforgóból is (11. ábra).

11. ábra

11. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2023. augusztus 21-én (fotó: Kovács Attila)


Számottevő csapadékhiány az átlaghoz képest Szolnok – Jászberény – Sátoraljaújhely – Hajdúböszörmény térségben volt. A hőmérséklet csúcsértéke 30 fok közelében, kissé afölött alakult. A folytatásban a meleg fokozódott, 20-a körül újabb hőhullám alakult ki, mely 27-én tetőzött, ez volt a nyár legmelegebb napja, az Alföld nagy részén 37-39 fok közé forrósodott a levegő. A hónap utolsó napaira mérséklődött a hőség, de csapadékot az Alföld középső része ekkor sem kapott. Összességében nyáron az Alföldön a sokéves átlagnál jóval kevesebb, másfelé viszont jóval több csapadék hullott (12. ábra).

12. ábra

12. ábra
90 napos csapadékösszeg 2023. augusztus 31-ig (mm)


Az április elsejétől a kukoricára számolt hőösszeg az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban volt mind a 2022-es évhez, mind a sokéves átlaghoz képest. Utóbbihoz a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, mely azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történt.


Szeptember

Augusztus utolsó és szeptember első napjaiban több hullámban érkezett csapadék, ami sokfelé megöntözte a földeket a repce magágyának előkészítéséhez, majd a vetéshez. A következő hetekben viszont a legtöbb helyen száraz, ugyanakkor meleg időjárás uralkodott gyakran 27-32 fok közötti maximumokkal, ami nagyon jó feltételeket teremtett a már a növényszáradás fázisában járó kukorica és napraforgó számára az optimális szemnedvesség eléréséhez. Az őszi gyümölcsök éréséhez is ideális volt a napos, meleg idő. A talajfelszín közeli rétege azonban főként az Alföldön és a Dunántúlon egyre jobban kiszáradt, a csírázás és kelés fázisában járó őszi káposztarepce ennél jóval több nedvességet igényelt volna. Szeptember utolsó dekádjában érkezett országos eső, ekkor az Alföldön sokfelé néhány nap alatt több esett, mint a megelőző 30 napban összesen. Szeptember végétől azonban visszatért a száraz, meleg időjárás, ekkorra nyári kapás növényeink is beértek, a napraforgó aratása már a hónap közepén elkezdődött, majd a kukorica betakarítását is elkezdték szeptember végén (13. ábra).

 13. ábra

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére

Az ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a felső 20 cm-es, majd ez után a felső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

Október

Október elején az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez még elegendő nedvesség állt rendelkezésre a talajban, ezt követően azonban ismét hamar kiszáradt a talaj az ekkor jellemzően 4-6 leveles repceállományok alatt, és az elvetett kalászosok számára sem volt elegendő nedvesség a keléshez (14. ábra). A mélyebb rétegek már az ősz elejére kiszáradtak, és azóta sem pótlódtak nedvességgel. Október közepén a 30 napos csapadékösszegben jellemzően 10-40 mm hiány volt tapasztalható a sokéves átlaghoz képest, és az NDVI műholdas index az Alföldön jóval kevesebb zöld tömeg mennyiséget mutatott az ilyenkor szokásosnál (15. ábra). A talajok őszi-téli feltöltődése október utolsó dekádjában kezdődött. Eleinte főként a Dunántúlon és az északi országrészben hullott jelentősebb mennyiségű eső, arrafelé a hónap végére közel telítetté vált a talaj felső fél méteres rétege.

 14. ábra

14. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosíthat víztartalom arányában a talaj felső fél méteres rétegében
2023. október 17-én (%)

15. ábra

15. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2023. október 8 és 23. közötti időszakban


November

November első hetétől az Alföldet is kiadós csapadék öntözte, ami az elvetett gabonák korai fejlődéséhez és a repce megerősödéséhez egyaránt jól jött. A csapadékos időjárás kisebb megszakításokkal november végéig kitartott, így az ősz folyamán 130 és 270 mm közötti csapadék hullott hazánkban. 200 mm fölötti mennyiséget az északkeleti országrészben és a Dunántúl déli részén mérhettünk, míg az Alföld délkeleti tájain és a Mezőföldön sokfelé 150 mm alatt maradt az évszakos csapadékösszeg, ami hazánk túlnyomó részén meghaladta a sokéves átlagot. Az ősz végére az északi és a nyugati országrészben sokfelé telítetté vált a talaj felső egy méteres rétege, az Alföldön pedig többfelé alakultak ki belvízfoltok. A napraforgó betakarításával nagyrészt végeztek már az esős idő beállta előtt, és azok a gazdák jártak jól, akiknek a kukoricát is sikerült learatni még október utolsó dekádja előtt, mert később nagy területen tönkrement a még betakarítatlan termés. A hőmérséklet nem esett vissza számottevően az esős idővel, lassú lehűlés volt a jellemző az ősz második felében, és még november közepén is 10-15 fok körül alakult a legmelegebb órák hőmérséklete, de 20 fokok is előfordultak, azzal együtt is, hogy ekkortól már rendszeressé váltak a nagy területre kiterjedő éjszakai fagyok. November utolsó napjaiban hűlt le jelentősen az idő, és ekkor a csapadék is már részben hó formájában érkezett. Összességében azonban az idei ősz 2-3 fokkal melegebb (16. ábra), és a Dunántúlon jelentősen naposabb volt a sokéves átlagnál, 1901 óta a legmelegebb ősznek adódott.
Az őszi vetések a hosszan tartó meleg és az évszak második felében csapadékos időben jól meg tudtak erősödni, bár a novemberben az Alföldön gyakran jellemző belvíz borítás nem tett jót nekik.

16. ábra

16. ábra
A 2023-as őszi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)


December

A november végi hideg, csapadékos időjárás folytatódott december első dekádjában is. Vegyesen esett hó és eső, nagy területen gyűlt össze 5-10 cm, többfelé 20 cm körüli vizes, tapadó hóréteg (17. ábra). A talajok felső egy méteres rétege már az Alföldön is telítődött nedvességgel, a belvízzel elöntött területek nagysága pedig egyre nőtt. A sok csapadék hatására december elején elsősorban a Tiszán és mellékfolyóin indultak el jelentős árhullámok. A hőmérséklet ekkor még 1-2 fokkal alacsonyabban alakult az ilyenkor szokásosnál, többször napközben sem melegedett 0 fok fölé a levegő, éjszakánként pedig a havas területeken -5 és -10 fok közötti fagyok is előfordultak. 10-e után enyhült meg jelentősen az idő, a hónap közepéig jellemzően eső esett, majd szárazabb napok következtek, amikor északkelet felől egyre nagyobb területen maradt meg tartósan a köd, míg máshol tavasziasan enyhe idő volt jellemző. Karácsony előtt jött egy átmeneti lehűlés csapadékkal, így az ünnep előtti napon többfelé fehérbe öltözött a táj, de szentestére ismét intenzív melegedés kezdődött, karácsonykor és az azt követő napokban pedig országszerte 10, többfelé 15 fok fölött alakultak a csúcsértékek, csak a ködös északkeleti tájakon volt ennél kissé hidegebb az év utolsó pár napján. A karácsony előtti csapadék, és a környező hegyekben megindult jelentős olvadás hatására a hónap végén újabb árhullámok vonultak le folyóinkon, ezúttal a Dunán is. A belvízzel elöntött területek nagysága nem csökkent, és a hónap második és főként harmadik dekádjában az Alföldön igen gyakran alakult 4-5 Celsius fok fölött a napi középhőmérséklet, ami a vízborítás alatt álló őszi vetések számára már káros. A decemberi csapadékösszeg a Dunántúlon sokfelé elérte a 90-120 mm-t, de a keleti országrészben is 10-50 mm-rel meghaladta a sokéves átlagot. A hőmérséklet 1-3 fokkal volt melegebb a szokásosnál, számottevő talajfagy pedig átmeneti jelleggel sem alakult ki.

17. ábra

17. ábra
Hóvastagság 2023. december 7-én reggel 7 órakor (cm)


Összegzés

A hőmérséklet a megelőző évekhez hasonlóan, 2023-ban is magasabban alakult az 1991-2020 közötti időszak átlagánál, sőt 1901 óta a legmelegebbnek adódott ez az év. Egyedül az április volt számottevően hűvösebb a szokásosnál, a május és a június az átlag körül alakult, az összes többi hónap hőmérséklete meghaladta a sokéves átlagot. Számos napi melegrekord dőlt meg, de kisebb számban előfordultak hidegrekordok is. Csapadék csaknem országszerte több hullott a szokásosnál, országos átlagban mind a négy évszak csapadékosabb volt a normálnál, de különösen nyáron az egyes országrészek csapadékösszegei között jelentős különbségek alakultak ki. Az Alföldön aszályos időszakok is előfordultak a nyár folyamán. A napfénytartam éves összege országszerte a sokéves átlag fölött alakult, jellemzően 50-130 órával haladta meg azt (18. ábra). A legtöbbet Tolna, Baranya és Csongrád vármegyékben sütött a nap, míg legkisebb napfénytartam összeg a hegyeink mellett az Alföld északkeleti részén volt mérhető.

18. ábra

18. ábra
A napfénytartam 2023 évi összegének eltérése a sokéves átlagtól (óra)


Folyamatosan frissülő agrometeorológiai információk a www.met.hu/idojaras/agrometeorologia oldalon találhatók.