A népi megfigyelés szerint "ha Katalin locsog, karácsony kopog", és fordítva, "ha Katalin kopog, karácsony locsog". Az Országos Meteorológiai Szolgálat gondozásában létrejött Carpatclim-adatbázisban végzett számítások alapján az ország északi részén majd 70%-ban, de a délebbi területeken is valamivel több mint 60%-ban igazolódik a megfigyelés: a Katalin-nap környéki enyhe időszakot hideg, fagyos karácsonyi periódus követi, és ugyanez fordítva is igaz. A statisztikai vizsgálat alapján A Földgömb című folyóirat 2016 novemberi számában jelent meg Rázsi András meteorológus írása. November 25-én egyértelműen nem hideg periódusban vagyunk, az átlagosnál tartósan enyhébb az idő, így ez alapján fagyos ünnepekre számíthatunk – legalábbis a népi jóslat szerint.

Az elmúlt csaknem egy hónapban Egyiptomban zajlott a Rádiókommunikációs Világkonferencia, amelynek egyik kiemelt célja volt, hogy rendezzék az új 5G technológia és a meteorológiai (valamint egyéb földtudományi célú) műholdak frekvencia-ütközéséből adódó problémákat.

November 21-én, egy hónappal a téli napforduló előtt a csúcshőmérséklet országos átlagban 14,4 fok volt, ez nyolc fokkal haladja meg a sokévi átlagot. A legtöbb helyen 11 és 17 fok között alakult a maximum érték, sőt Körösszakálon 18 fokot mértek.

Az ország legnagyobb részén reggel a tegnapihoz képest átlagban jó 10 fokkal volt melegebb. Az előzetes, nem hivatalos adatok alapján november 13-án Csengeren van esély a legmagasabb minimumhőmérséklet rekordjának megdőlésére is: az 1996-os győri 16 fok után 16,7 fok lehet az új csúcs. A rekord csak az adatok teljeskörű ellenőrzése, szűrése után válik hivatalossá, amennyiben este 19 óráig (18 UTC) nem mérünk ennél alacsonyabb hőmérsékletet.

Itt van az ősz, itt van a köd is újra. Egyre többször találkozhatunk az előrejelzésekben és az utakon is köddel, de az alacsonyszintű rétegfelhőzet, a zúzmarás köd és az ónos szitálás fogalma is egyre gyakrabban előkerül. Mit érdemes tudni erről a szép, de időnként veszélyes jelenségről?

A NASA Earth űrhajójáról származó adatok felhasználásával Földünk eső és hóesés viszonyairól egy igen részletes képet sikerült alkotni. Ennek a felvételnek nagy jelentősége van, hiszen további kutatások hátteréül szolgálhat majd a közeljövőben, amelyek a szélsőséges időjárás és az éghajlat melegedése közötti kapcsolat hátterének a megértésére fognak irányulni.

Az előzetes, nem hivatalos adatok alapján október 24-én ismét megdőlt a maximum-hőmérséklet napi rekordja. Körösszakál állomáson 29.1 Celsius fokig emelkedett a hőmérséklet. Ez több mint két fokkal magasabb az eddigi 27.0 foknál, amelyet 1923-ban Szerep településen rögzítettek.

A várakozásoknak megfelelően – az előzetes adatok alapján – október 23-án, szerdán is több hőmérsékleti rekord megdőlt. Országos átlagban ma 10 fokkal volt melegebb (~25 fok), mint a sokévi átlag (~15 fok).

Sorozatban már a harmadik nap, amikor – az előzetes adatok alapján – megdőlt az országos napi maximum-hőmérséklet rekordja. Október 22-én Szikáncson július végét idéző magasságba emelkedett a hőmérséklet, 28.7 Celsius fokot rögzített az automata meteorológiai mérőállomás. A mai napi eddigi országos rekordot Budapest tartotta 26.2 fokkal, amelyet még 1943-ban mértek.