Délkeleti áramlással a hétvégén kifejezetten enyhe levegő áramlik hazánk fölé, szinte országszerte 10 fok körül vagy a fölött alakulnak majd a csúcshőmérsékletek, de a délkeleti megyékben 15 fok körüli értékek is előfordulhatnak. És nem csak meleg, hanem száraz is lesz az érkező levegő, így általában többórás napsütésre számíthatunk a gyengén felhős ég mellett, csapadékra pedig vasárnap estig kicsi az esély. A délkeleti szelet elsősorban vasárnap nagy területen kísérhetik erős széllökések. Főként az északkeleti megyékben hajnalonként ködfoltok képződhetnek, de ezek napközben feloszlanak.

Amíg az éjszaka folyamán hazánkban ónos eső esett, addig Ausztriában havazott. Karintiában és Stájerországban többfelé hullott éjfélt követően 10 cm-t meghaladó friss hó, de Karintia keleti felén inkább 20-30 cm a jellemző mennyiség. A hőmérséklet emelkedésével, délelött Dél-Ausztriában is ónos esőre váltott többfelé a csapadék, eközben Bécs környékén erősen havazik.

Ma mediterrán ciklon csapadékzónája érkezik délnyugat felől. A nyugati határszélen csütörtök délutánig általában havazás valószínű, amelyből ott általában 1-4 cm hóréteg alakulhat ki, de a hegyvidéki területeken ennél több is hullhat. A Dunántúl többi részén azonban a kezdeti hószállingózást, gyenge havazást követően ónos esőre, fagyott esőre, majd esőre egyaránt számítani kell.

A tél első napja átlagos december eleji időt hozott: napközben fokozatosan zsugorodott a zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet, de maradtak tartósan felhős tájak, ahol egyáltalán nem sütött ki a nap – ezeken a helyeken lehetett regisztrálni fagypont alatti csúcshőmérsékleteket. Éjszaka már csak foltokban volt jellemző a köd, ugyanakkor délnyugat felől egyre vastagabb felhőzet húzódott a Dunántúl fölé. A legalacsonyabb hőmérsékletek is ennek megfelelően alakultak, északkelet felé haladva voltak az erősebb fagyok.

Szombaton, ebben a szezonban először síkvidéken is havazhat. Nagy mennyiségű csapadék nem valószínű. A számítások szerint hó vagy havas eső (lehet egyszerre is) formájában érkezhet az északkeleti tájakra. A hidegben a hó meg is maradhat, de a legtöbb helyen lepelnél, illetve 1-2 cm-nél vastagabb hóréteg nem várható.

Zala és Vas megye nagy része kilóg a hidegpárna alol, így ott 7-10 fokig is melegedett a levegő. A hidegpárna a Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség, amikor a medence alján több napon keresztül rétegfelhőzet, hideg, párás, ködös idő alakul ki.

A hidegfront átvonulása után ismét enyhébb levegő érkezik hazánk fölé a magasban, emiatt a következő napokban erősödik a ködhajlam. Az éjszaka képződő köd eleinte még több, később már csak kevés helyen oszlik fel, emiatt egyre tartósabb lesz a nyirkos, szürke idő. Ezzel együtt megszűnik az erős éjszakai fagy, de csökken a nappali felmelegedés mértéke is, kisebb lesz a napi hőingás.

2020. november 21-én délután fellötték a Copernicus program Sentinel-6A Michael Freilich óceán megfigyelő műholdját. A mintegy 1300 kilométeres magasságban keringő műhold fő feladata az óceánok felszínének megfigyelése beleértve a tengerfelszín magasságának meghatározását. A hullámzás erősségéből és irányából a tengerfelszín feletti szélről is kaphatunk információt. A fedélzetén található további eszközök azt fogják mérni, hogyan haladnak át a légkörön a rádiójelek, valamint az atmoszféra hőmérsékletéről és páratartalmáról szolgáltatnak információt. A rádió okkultációs mérésekből származtatható, vízgőzre vonatkozó információk elengedhetetlenek az éghajlat megfigyelésében, valamint az időjárás előrejelzéséhez.

November 17-én egy hidegfront hűvösebb levegőt szállított hazánk fölén, ugyanakkor az alsóbb rétegekből – átmenetileg – kisöpörte az ott megülepedett nyirkos levegőt, ennek köszönhetően kedden a déli, délkeleti tájak kivételével magasabb, több helyen 5-6 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek a napsütésnek köszönhetően mint a front előtti napon. Az ilyen hidegfrontot nevezzük "álcázott hidegfrontnak", ami nem ritka a "hidegpárnás" őszi, téli félévben.