Elkészült az EUMETSAT februári időjárási kisfilmje. Az Európa térségét mutató képek a EUMETSAT legújabb műholdjától, a Meteosat-10-től származnak, amely 36.000 km-es magasságban, geostacionárius pályán kering. A képeken a talaj barna, a növényzet zöld, a vízfelhők fehéres, míg a havas területek és a jégfelhők ciánkék színben jelennek meg.

A március 14-én hajnali órákban megindult havazás és a viharos szél a Dunántúlon több fele okozott  hófúvást. A legerősebb széllökések a Balatontól délre alakultak ki, elérve a 100 km/h sebességet. Az északi szél a Balaton felől dél felé fújja a víz fölött található melegebb levegőt, így közvetlenül a part közelében havaseső vagy legalábbis nedves hó hullik. Délebbre távolodva viszont havazás és hófúvás alakul ki. A felvételek a Siófok-Balatonszabadi bekötő úton készültek, ahol alig egy hete távolították el az út menti hófogókat...

Az aszályok több embert érintenek, mint a ciklonok, árvizek és földrengések együttesen. A világ egyik legpusztítóbb természeti katasztrófája. Az éghajlat változása miatt pedig várhatóan a jövőben még gyakoribbá válhatnak a száraz periódusok. Ennek kezelésére az ENSZ három intézménye együttes erővel támogatja egy hatékony aszály-politika kidolgozását a szárazság által leginkább sújtott országokban.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1981 óta méri a légkör szén-dioxid koncentrációját. A mérési adatok bekerülnek a nemzetközi adatbázisokba, amelyek számtalan kutatás alapját képezik. A magyarországi mérési adatokat az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) is felhasználta, amikor elkészítette a légkör szén-dioxid koncentrációjának változását a távoli jégkorszakoktól napjainkig bemutató videóját.

Az Etna már az elmúlt napokban is mutatott aktivitást. Február 28-án délelőtt műholdképeken egy zivatarfelhőhöz hasonló képződmény jelent meg rövid időre a vulkán fölött.

Tavaly a Jeges-tenger jegének olvadása során nagy mennyiségű növényi táplálék keletkezett a tengerfenék közelében, amely az élőlényeket a nagyobb vízmélységbe csábította. Ennek következményeként a jegesmedvék a vízfelszín közelében jóval nehezebben találtak maguknak táplálékot – írja egy, a Science folyóiratban nemrég megjelent tanulmány.

Mielőtt a tehetősebb olvasóink lemondanák a lefoglalt mediterrán hajóútjukat vagy kirándulásukat, gyorsan leszögezzük, nem kell megijedni, természetesen nem egy új tengerbiológiai felfedezésről van szó, sokkal inkább egy légköri jelenségről, amely leginkább műholdról vagy repülőről látható.

Elkészült az EUMETSAT januári időjárási kisfilmje. Az Európa térségét mutató képek a EUMETSAT legújabb műholdjától, a Meteosat-10-től származnak, amely 36.000 km-es magasságban, geostacionárius pályán kering. A képeken a talaj barna, a növényzet zöld, a vízfelhők fehéres, míg a havas területek és a jégfelhők ciánkék színben jelennek meg.

2013. február 8-án és 9-én az USA északkeleti államai fölött hatalmas hóvihar söpört végig. Az Amerikai Meteorológiai Szolgálat (NOAA) mérései szerint a legtöbb hó (89 cm) Connecticutban esett, de Massachusettsben is mértek 79 cm friss havat. Sőt, nem hivatalos mérések szerint Connecticut egyes területein közel 1 méteres hótakaró is kialakult – a hóesés ebben az államban volt a legintenzívebb.

Kik a szakértők? Vannak hivatásos sportolók, színészek, de a minőségi munkát végző mesteremberek is szakembernek számítanak, mint például egy vízvezeték szerelő. Alapértelmezésben azok a szakemberek, akik megélhetését egy adott szakterületen végzett munka biztosítja. Tágabb értelemben a szakember speciális képzettséggel és kellő tudással rendelkezik ahhoz, hogy az adott területen dolgozhasson. A szakemberek általában büszkék szakmájukra, és nehezményezik, ha valaki megfelelő képesítés nélkül szakértőnek nevezi magát. Ez különösen igaz a meteorológia tudományára, amely bonyolultsága miatt többnyire elismerést vált ki az emberekből.