Hőhullám leltár

Lakatos Mónika

A hőhullámok hatása több jellemzőtől függ, ezek például a hossz, az intenzitás, vagyis összességében mennyivel alakult a hőmérséklet egy küszöbérték fölött, illetve mekkora volt a csúcsérték a hőségperiódus során.

A nyolcvanas évek elejétől elvégeztük a hőhullámok egyfajta kategorizálását, hogy szemléltessük a hőhullámos periódusok előfordulásait és azok erősségét. A diagram az alábbi hőhullám karakterisztikákat mutatja: a legalább 3 napig tartó 25 °C feletti napi középhőmérsékletű időszakok tartama (nap), a legmagasabb napi középhőmérséklet a hőhullám során és az intenzitás (25 °C feletti hőmérséklet összeg), amit a körök mérete szemléltet. Összefüggőnek tekintettünk két hőségperiódust, ha legalább három napig nem csökkent a napi középhőmérséklet 23 °C alá, vagy egy napig 20 °C alá. Az értékelés az OMSZ éghajlati adatbázisán nyugvó, reprezentatív, az egész országot lefedő rácshálóra interpolált (MISH, Szentimrey és Bihari) és homogenizált (MASH; Szentimrey) országos napi átlaghőmérsékletek alapján készült az 1981–2016 időszak adatainak felhasználásával.

A vizsgált időszak első hat évében 1986-ig egyáltalán nem fordult elő a kritérium rendszernek megfelelő periódus, az első komolyabb hőhullám 1987-ben lépett fel. A leghosszabb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni, ekkor 15 napig kitartott a hőség, de ez a hőségperiódus korántsem volt olyan intenzív, mint a legnagyobb körrel szemléltetett 2007-es (július 15–24.), ami ugyan 10 napig tartott „csak”, de a legintenzívebb volt. Az országos melegrekordot is ennek során rögzítettük: 2007. július 20-án, Kiskunhalason 41,9 °C-ot mértünk.

A tizenöt legintenzívebb hőhullám 1981 és 2016 között