Hírek a meteorológia világából
HungaroMet: 2020. november 10. 14:14
Felhők fölött mindig süt a nap – milyen magasra kell menni, hogy lássuk a napot?
Hogyan lehet ezt megállapítani?
A legkézenfekvőbb módszer az aktuális helyzet feltérképezésére, hogy megnézzük a látható tartományban készült műholdképeket, valamint olyan égképeket, amelyek hegyeken örökítették meg az időjárási viszonyokat. Előbbivel gyorsan megállapítható, melyik hegységeinket nem lepte még el a felhőzet, utóbbival pedig az is megbecsülhető, milyen magasan van aktuálisan a felhő teteje.
Ez azonban még kevés lenne, ha például a másnapi helyzetre vagyunk kíváncsiak, ugyanis a helyzet – és így a rétegfelhőzet magassága – változik. Ilyenkor a leghasznosabb előrejelzések az ún. pszeudo-tempek, vagy szimulált magaslégköri szondázások. Ilyen magaslégköri méréseket (TEMP) általában napi kétszer végzünk hazánk két pontján (Budapest, Szeged), viszont ezekhez teljesen hasonló ábrákat modellek előrejelzéseiből is gyárthatunk, ráadásul tetszőleges pontra vonatkozóan. Az alábbi ábrákon a budapesti keddi 0 UTC-s (hajnali 1 óra) szondázás eredménye, valamint a november 11, szerda délelőttre előrejelzett vertikális hőmérsékleti és nedvességi profil látható.
A piros vonal a hőmérséklet, a kék vonal a harmatpont függőleges változását mutatja. Ahol a kettő közel van vagy összeér, ott szinte biztos, hogy felhőzet található. Az előrejelzés alapján holnap délelőtt körülbelül 990 méter magasan lesz a felhőzet teteje, ezért már csak a Börzsöny, Mátra és Bükk magas csúcsain lesz esély napsütésre.
November 10-én, a budapesti 0 UTC-s (hajnali 1 óra) magaslégköri szondázás eredménye
November 11, szerda délelőttre előrejelzett vertikális hőmérsékleti és nedvességi profil
Köd vagy rétegfelhő... Mi a különbség?
Kolláth Kornél kollégánk Galyatetőn felülről fotózta a felhőket
Meteorológiai hírek