A harmadik legszárazabb és kilencedik legmelegebb tavasz

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2026-os tavasz középhőmérséklete országos átlagban 1,0 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a kilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Tartósan átlag feletti hőmérséklet a márciust jellemezte, majd áprilisban és május elején komolyabb tavaszi fagyok is voltak. Mindhárom tavaszi hónap csapadéka elmaradt a szokásostól. Az átlagos tavaszi csapadékmennyiség kevesebb, mint 60%-a hullott csak az évszakban, ami országos átlagban a harmadik legszárazabb tavaszt eredményezte a XX. század kezdete óta.

Szentes Olivér

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 12,1 °C (1991–2020-as átlag: 11,1 °C) (1. ábra). Ezzel a kilencedik legmelegebb tavasz volt 1901 óta (2. ábra). A március 2,5 fokos pozitív anomáliával zárt, majd az április 0,2 fokkal elmaradt az átlagtól, míg a május 0,7 fokkal meghaladta az 1991–2020-as átlagot. A március a 8. legenyhébb volt a XX. század kezdete óta. A tavasz középhőmérséklete síkvidéken az ország nagy részén 11,5 és 12,5 fok között, kisebb körzetekben 12,5 fok felett alakult. A hegyvidéki területeken, valamint a fagyzugos helyeken 10 fok alatti évszakos középhőmérsékletek is előfordultak (3. ábra).

1. ábra
A tavaszi középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2026 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra
A legmelegebb tavaszok Magyarországon országos átlagban 1901 óta

3. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2026 tavaszán

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban csupán 79,5 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normáltól 43%-kal elmarad (1991–2020-as átlag: 139,2 mm) (4. ábra). Ezzel a harmadik legszárazabb tavasz volt 1901 óta (5. ábra). Mindhárom tavaszi hónap csapadéka elmaradt a szokásostól. A márciusi csapadék országos átlagban 34%-kal, az áprilisi 90%-kal, míg a májusi 18%-kal maradt el az 1991–2020-as átlagtól. Az április országos átlagban a második legszárazabb lett a XX. század kezdete óta, de több állomásunkon semmi csapadék nem hullott a hónapban. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Bakonybélen (183,8 mm), a legkisebbet Debrecen Kismacson (27,5 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek a Bakony, Mecsek térsége és a délnyugati határmenti területek voltak helyenként 150 mm-t meghaladó csapadékkal (6. ábra). Ezzel szemben az Alföldön és a középső országrészben sokfelé 60 mm alatt maradt az évszak csapadékösszege, az Alföld északi részén több állomásunk 40 mm alatti tavaszi csapadékot mért. Az Észak-Alföldön nagyobb területen, valamint például Budapest és a Velencei-tó térségében a 2026-os tavasz a legszárazabb tavasz volt a XX. század kezdete óta. Ezeket a területeket fekete pontozás jelöli a 6. ábrán.

4. ábra
A tavaszi csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2026 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

5. ábra
A legszárazabb tavaszok Magyarországon országos átlagban 1901 óta

6. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2026 tavaszán

Március elején többnyire anticiklon alakította időjárásunkat, emiatt sok napsütés jellemezte ezeket a napokat. A középhőmérséklet országos átlagban több fokkal a szokásos felett alakult a hónap első felében, a délutáni órákra jellemzően 15 fok fölé melegedett a levegő, ugyanakkor a száraz, derült idő kedvezett az éjszakai lehűlésnek és a reggeli órákban az ország legnagyobb részén általában fagyott. Március 4-én a Dunántúlon kialakultak kisebb záporok, zivatarok, de nagyobb, 10 mm-t meghaladó csapadék csak néhol esett (pl. Csatka: 14,9 mm). Az időjárás jellegében a következő egy hétben sem történt számottevő változás, csapadékmentes napok voltak, a maximumhőmérsékletek kicsit emelkedtek, egyre többfelé megközelítették a 20 fokot, és március 10-től a reggeli órákban faggyal érintett terület kiterjedése is jelentősen csökkent, inkább az ország keleti és északi vármegyéiben voltak továbbra is fagyosak nagyobb területen a hajnalok. Március 12-én az ország középső harmadában alakultak ki záporok, míg a keleti és nyugati tájak továbbra is szárazon maradtak. A hónap közepén egy hullámzó frontrendszer közelítette meg térségünket nyugat felől, de lényegében még a Kárpát-medence előtt feloszlott ez a frontrendszer, így jelentős csapadék ekkor sem érkezett. Március 16-án délnyugaton, majd másnap a Dél-Dunántúl mellett az Északi-középhegység nyugati felében hullott néhány mm csapadék. Ezután ismét anticiklon helyezkedett el Közép-Európa felett és maradt a száraz idő. Éjszaka a fagyzugos helyeken általában fagyott, másutt a kevéssel 0 fok feletti minimumok voltak jellemzően, délutánként pedig a 15–20 fok közötti maximumok. Ez az időjárás egészen március 25-ig kitartott, majd számottevően átalakult az időjárás képe hazánkban. Egy frontrendszer érte el térségünket, aminek a déli részén egy mediterrán ciklon alakult ki. Március 25-én a Dunántúl nyugati felén már volt kevés csapadék, majd március 26-án a Dunántúlon nagy területen esett 15 mm-t, kisebb körzetekben 30 mm-t meghaladó (pl. Gyenesdiás: 44,4 mm) csapadék. A hőmérsékletekben nagy különbség alakult ki, keleten még 15 fok feletti maximumok voltak, nyugaton viszont csak 5 fok közeli értékeket mértünk. A Soproni- és a Kőszegi-hegységben az eső havazásba váltott és a magasabban fekvő részeken 10–15 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró alakult ki. Március 27-én is Dunántúlon hullott a több csapadék, de már lényegesen kevesebb, mint egy nappal korábban. A Dunántúl keleti részeire is megérkezett a markáns lehűlés, így havazás a Bakony és a Mecsek magasabb részein is előfordult, megmaradó hóréteggel. A hidegfront mögött a szél nagy területen megerősödött, többfelé viharossá fokozódott. A március utolsó napjai csapadékos és szeles idővel teltek, de március 28-tól a csapadék súlypontja egyre inkább áttevődött az ország keleti, majd északkeleti részére. A március 29-én Balatonőszödön mért 119,2 km/h-s széllökés új napi szélrekord volt. A hónap utolsó napjára országszerte visszaesett a hőmérséklet, a középhőmérséklet több fokkal elmaradt a szokásostól, és például a Bükkben is kialakult néhány centis hóréteg.

7. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2026 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2025 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

8. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2026 tavaszán, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2025 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

Április elején még Dél-Európában örvénylett a mediterrán ciklon, de ekkor már számottevő hatással nem volt a Kárpát-medence időjárására. Nagyobb csapadék a következő napokban nem volt, a hőmérséklet viszont jelentősen megemelkedett, április 5-én és 6-án az ország nagy részén 20 fok fölé melegedett a levegő. Még április 6-án átvonult egy hidegfront, ami csapadékot ugyan nem hozott, jelentős lehűlést viszont igen. Másnap, április 7-én az Északi-középhegységben és az Alföld északi felén nagyobb területen fagyott. A következő napokon tovább folytatódott a száraz, hidegebb levegő beáramlása a Kárpát-medencébe. Április 9-én és 10-én sokfelé fagyott a reggeli órákban. Április 9-én hózáporok is előfordultak például a Bükkben, majd április 10-én nyugaton felhősödött be, és néhány mm csapadék is esett, nagyrészt eső, de Sopronnál átmenetileg havazásba váltott a csapadék. Északkeleten április 11-én is sokfelé fagyott. Nyírtasson -7,4 fokig hűlt a levegő, ami új országos napi hidegrekord és az egész tavasz legalacsonyabb mért hőmérséklete. A középhőmérsékletet tekintve április 10-e volt a leghűvösebb, amikor 5,4 fok volt az országos átlag, ami a 2026-os tavasz legalacsonyabb értéke. A folytatásban ciklonok előoldalán áramlott egyre melegebb levegő dél felől hazánkba, a hónap közepén néhány fokkal az átlagos felett alakult a hőmérséklet. Április 12-én még a Dunától keletre sokfelé fagyott, majd a fagyzugos helyek kivételével megszűntek a reggeli fagyok. A hőmérséklet napközben április 14-től egyre nagyobb területen meghaladta a 20 fokot, nagyobb csapadék viszont továbbra sem érkezett. Változást az április 20-ra megérkező hidegfront hozott. Ekkor a Dunántúlon és az Alföld déli felén hullott jellemzően néhány mm csapadék, 10 mm-t meghaladó az Alpokalján volt. Április hátralevő része is szinte teljes szárazsággal telt el. Április 23-án ismét többfelé megjelentek az éjszakai fagyok, majd április 25-re átmenetileg melegebbre fordult az idő és helyenként a 25 fokot is meghaladta a hőmérséklet (pl. Letenye: 26,0 °C). Ezt követően viszont egy újabb hidegfront hozott hűvös levegőt észak felől, és a hónap utolsó napjai az átlagosnál több fokkal hidegebb idővel teltek. Április 27-én az Északi-középhegységben és az Észak-Alföldön többfelé fagyott. A fagyzugos helyeken a többi napon is volt fagy, április 30-án Lénárddarócon –5,0 fokig hűlt a levegő, ami új országos napi hidegrekord. Változást május 1-je sem hozott, sőt, az ország legtöbb részén fagyott május első napján. A Duna-Tisza közén és a Nyírségben sokfelé -2 fok alá csökkent a hőmérséklet, jelentős fagykárokat okozva azokon a területeken. Nyírtasson -5,3 fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet, ami új országos napi hidegrekord. A folytatásban néhány nap alatt jelentős melegedés következett, május 4-én már általában 25 fok felett volt a hőmérséklet a délutáni órákban, majd május 5-én az évben először 30 fok feletti maximumot is mértünk (Dévaványa: 30,2 °C). A hónap első öt napján nem volt csapadék, majd május 6-án a Dél-Dunántúlon zivatarok alakultak ki és helyenként 10 mm-nél több is esett, másnap az Alföldön és Sopron környékén voltak nagyobb csapadékot adó záporok, zivatarok (pl. Tiszaalpár: 25,1 mm).

Néhány napig az átlagos felett volt a hőmérséklet, majd május 11-ről 12-re érkezett egy hidegfront, többfelé hevesebb zivatarok is kialakultak nagyobb csapadékkal, főleg északkeleten, valamint délnyugaton. Május 12-én a délnyugati határszélen és az Ózd-Békéscsaba vonal mentén volt nagyobb csapadék. Jelentősen visszaesett a hőmérséklet, a Dunántúlon nagy területen 15 fok alatt maradt a maximumhőmérséklet, május 13-án talajmenti fagyok is előfordultak, a Kékesen fagyott, május 14-én pedig síkvidéken is előfordult fagy 2 m-es magasságban is (pl. Fülöpháza: -1,7 °C). Ezt követő napokon egy frontrendszer május közepén a 2026-os tavasz legcsapadékosabb időszakát eredményezte. Május 14-én még csak nyugaton volt nagyobb csapadék, majd május 15-én a Tiszántúl kivételével többfelé meghaladta a napi csapadék a 20 mm-t. Május 16-a országos átlagban is 14 mm közeli napi csapadékmennyiséget hozott, ami a legnagyobb érték az évszakban. A legtöbb csapadék a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön esett, több állomásunkon meghaladta a napi csapadék az 50 mm-t, Bácsbokodon 81,2 mm hullott, ami a 2026-os tavasz legnagyobb mért napi csapadékösszege. Május 17-én a Tiszántúlon alakultak ki felhőszakadással is járó zivatarok (pl. Gyomaendrőd Gyoma: 52,5 mm). A folytatásban anticiklon alakította időjárásunkat, így napos és száraz időszak következett. Napról napra emelkedett a hőmérséklet és május 20-tól a hónap végéig a sokéves átlag felett volt a középhőmérséklet. Május 25-től általában meghaladta a 30 fokot a hőmérséklet a délutáni órákban. Május 25-én 23,0 fok volt a napi középhőmérséklet országos átlagban, ami az évszak legmagasabb értéke. Május 27-én a Budapest Újpest állomáson mért 34,4 fok a 2026-os tavasz legmagasabb mért hőmérséklete. Ezt követően egy hidegfront hatására a Dunántúlon többfelé alakultak ki zivatarok. A front mögött május 28-re több fokkal visszaesett a hőmérséklet, de a május utolsó napjai így is 25 fok feletti maximumokkal teltek el. Az évszak utolsó napján egy sekély ciklon alakította időjárásunkat és főleg a Dunántúlon többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, helyenként nagy csapadékkal (pl. Győrszemere Nagyszentpál: 36,3 mm).

A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) az 1991–2020-as átlagtól kettővel elmaradt, országos átlagban 13 fordult elő, téli nap (Tmax ≤ 0 °C) nem volt (átlag: 1 nap). Nyári napból (Tmax ≥ 25 °C) 13 adódott (átlag: 11 nap), míg hőségnap (Tmax ≥ 30 °C), ami általában 1 napon előfordul, idén tavasszal országos átlagban 2 volt. Országosan mindössze 17 csapadékos nap (átlag: 30 nap) volt 2026 tavaszán, ami alig több, mint a fele az átlagnak.

Kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold