2024. november 24. vasárnap
Tanulmányok

HungaroMet: 2013. szeptember 30. 16:20

2013 nyarának éghajlati áttekintése

Az elmúlt pár hónap forróságot és hőhullámokat, jó néhány rekordot, hőmérsékleti és csapadék szélsőséget tartogatott számunkra. Az idei nyár a 10. legmelegebb nyárnak bizonyult hazánkban 1901 óta, melyet a kiterjedt csapadékhiány csak súlyosbított. Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb eső hullott, összességében a 6. legszárazabb nyár volt az idei.

Vincze Enikő, Lakatos Mónika, Tóth Zoltán


A havi visszatekintők alapján az érdeklődők előzetesen már tájékozódhattak az idei nyár éghajlati viszonyairól. Szeptember végére az észlelős állomásainkról is beérkeztek a csapadék mérések eredményei, így teljes képet tudunk adni a mögöttünk hagyott nyár csapadékáról is.


Hőmérsékleti viszonyok

A június meglehetősen hűvösnek indult, az első napok átlaghőmérsékletei országos átlagban volt, hogy 5 fokkal is elmaradtak az ilyenkor megszokott értékektől. Ennek kapcsán sokan – helytelenül − hosszú távú következtetéseket vontak le a nyarat illetően, borongós, hűvös nyári hónapokat emlegettek, ám ezekre a találgatásokra az időjárás jócskán rácáfolt: az 1. ábra tanúsága szerint az országos napi középhőmérsékletek sokszor jelentősen meghaladták az 1971-2000 közötti normált és több hőhullámos periódust is átéltünk. Az alábbiakban közölt küszöbnapok száma alapján is egy rendkívül meleg nyári időszakot tudhatunk magunk mögött. Nyári napból (a napi maximumhőmérséklet, azaz tx ≥ 25°C) a megszokott 56 helyett 68-at jegyeztünk országos átlagban, hőségnapból (tx ≥ 30°C) 18 helyett 32-t, ám a legszembetűnőbb különbség a forró napok számában adódott (tx ≥ 35°C): idén 8 nap felelt meg a kritériumnak, míg a harmincéves átlag mindössze egyetlen nap. A forró napok számában a legnagyobb különbség augusztusban adódott (az átlagos 1 nap helyett 5 fordult elő a hónapban).

Az idei nyár országos átlagban hozzávetőleg másfél fokkal melegebb volt a megszokottnál, ezzel a 10. legmelegebb nyár 1901 óta, valamint kiemelkedően napfényes 1951 óta (2013 júniusában, júliusában és augusztusában is Budapest Pestszentlőrinc állomásunkon jegyeztük a 2. legnagyobb értéket a napfénytartam sokéves napi maximumára 1951 óta). Emellett az idei a 16. legmelegebb július és a 7. legmelegebb augusztus. A legmelegebb idén Szegeden (nyári átlaghőmérséklet 23,3°C), a leghűvösebb pedig Kékestetőn volt (19,9°C).

 1. ábra

1. ábra
Országos átlaghőmérsékletek eltérése az 1971-2000-es átlagtól, 2013. nyár


Az időszak legmagasabb napi átlaghőmérsékletei július végén – augusztus elején jelentkeztek: július 24-én 2. fokú, 25-29. között 3. fokú; augusztus 2-5. között 2. fokú, 6-9. között pedig ismét 3. fokú hőségriadót rendelt el a tiszti főorvos. (A másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25°C-ot, illetve a 27°C-ot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon való fennállása.)

Hőségperiódusok régebben is voltak, szembetűnő azonban, hogy az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk (2. ábra). Az Országos Meteorológiai Szolgálat klimatológiai adatbázisában tárolt idősorokon végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta, mely a hőhullámok sűrűbb előfordulásában is megmutatkozik. A múlt század elejétől tekintve évente átalagosan 5 nappal több "hőhullámos napot" tapasztalunk Magyarországon.

 2. ábra

 2. ábra
A legalább 27°C-os hőhullámos napok éves összege Budapesten 1901-2013 között, homogenizált adatok alapján


A hőséghullámok hossza is emelkedett az elmúlt években, melyet 3. ábránk szemléltet. A legkiemelkedőbb 1994 hőhullámos napjainak száma, de 2012 után 2007 és 2013 ugyanúgy 8 nappal a 3. a leghosszabb, legalább 27°C-os hőhullámok sorában.

 3. ábra

3. ábra
A leghosszabb, legalább 27°C-os hőhullámok Budapesten 1901-201
3 között, homogenizált adatok alapján


Számos új napi hőmérsékleti rekord született (1. táblázat), és elmondható az is, hogy országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hőmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a 2. helyen végeztek. Így például az augusztus 8-án, Győr Likócson jegyzett 40,6°C-os napi maximumhőmérséklet az idősorok kezdete óta a 2. legnagyobb augusztusi − és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb − maximumhőmérséklet hazánkban a 2000. augusztus 21-én Békéscsabán mért 41,7°C mögött.

 1. táblázat
1. táblázat: Új országos napi rekordok 2013. június 1. – augusztus 31. között


2013 nyarán 21 olyan nap volt, amikor legalább narancs színű figyelmeztető előrejelzés szerepelt az OMSZ veszélyjelző szolgálatának térképes figyelmeztető rendszerében hőségre vonatkozóan. Ezek közül 11 napon legalább egy megyére a piros figyelmeztetés is érvényben volt, ami azt jelenti, hogy azon a területen a napi középhőmérséklet tartósan 27 fok felett alakulhat. Más meteorológiai elemek esetében nem adtunk ki a nyár folyamán sem piros riasztást, sem piros figyelmeztető előrejelzést.

Az elmúlt nyarakat tekintve érdemes még megemlíteni, hogy 2007-től kezdődően minden év nyári időszaka az első 15 legmelegebb nyár között foglal helyet az idősorok 1901-es kezdete óta (2. táblázat).

2. táblázat
2. táblázat: A legmelegebb 15 nyár 1901 óta


Csapadékviszonyok

Az első nyári hónap kevesebb csapadékot hozott a vártnál: hazánk túlnyomó részén a megszokott mennyiség 60-90%-a hullott le júniusban. Főként a déli, délnyugati területeket érintette a szárazság (a normál 30-50%-a hullott), melyet az északkeleti tájak többletei (160-240%) valamelyest ellensúlyoztak az országos átlagértéket tekintve. A július azonban rendkívüli csapadékhiánnyal zárult országszerte; az 1971-2000 közötti időszakot alapul véve a megszokott csapadékmennyiség mindössze 28%-át jegyeztük országos átlagban (62,1 mm helyett átlagosan 17,2 mm hullott hazánkban). Számos településen egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés eső esett egész hónapban (3. táblázat). A súlyos szárazság az 1901-től vezetett idősor adatai között is kiemelkedő: az idei július a 3. legszárazabb július hazánkban 1901 óta az interpolált adatok alapján.

 3. táblázat
3. táblázat: A legalacsonyabb havi csapadékösszegek (mm)
2013 júliusában


Nehezen tudtuk elképzelni ezt a nyár elején: 2013 első hónapjai, az áprilist leszámítva inkább az átlagon felüli csapadékmennyiségekkel értek el előkelő helyezést az elmúlt 112 év hónapjainak rangsorában – az elmúlt tél volt a 4. legcsapadékosabb tél, és a 2. legcsapadékosabb tavasz előzte meg a nyarat. Jó példa ez a csapadék változékonyságára: szélsőséges csapadékviszonyok, áradások, belvíz, aszály egymást követő években, sőt, egy éven belül is kialakulhatnak a Kárpát-medence térségében.

A júliusi szárazság után az augusztus jó részét is a kiterjedt csapadékhiány jellemezte; a hónap közepére a talaj nedvességtartalma rendkívüli mértékben lecsökkent. Bőven akadt olyan terület a hónap folyamán, ahol szinte egyáltalán nem, vagy csak alig esett eső: az ÉK-i országrész bizonyult a legszárazabbnak, itt a megszokott csapadékmennyiség mindössze 0-40%-a hullott le a hónap folyamán. Az aggteleki állomásunkról jelentett 0,8 mm-es havi csapadékösszeg volt a legalacsonyabb idén augusztusban, Aggtelek környékén a sokéves átlag 0-20%-át regisztráltuk. A megszokottnál jelentősen szárazabb viszonyok jellemezték még a D-i, DK-i területeket is.  

Mindössze É-on, a Tiszántúl középső területein, Ajka és Mosonmagyaróvár közelében haladta meg valamelyest a jegyzett havi csapadékösszeg a sokéves normált. Többfelé előfordult, hogy a hónap összes csapadéka augusztus utolsó pár napján, 25-e és 28-a között hullott le, így például a Törökszentmiklóson 26-a és 28-a között jegyzett több mint 73 mm is. A hónap legnagyobb napi csapadékösszegét Zircről jelentették, ahol egyetlen nap leforgása alatt 78,5 mm eső esett (augusztus 27-én).

A csapadékszegény június (39. legszárazabb 1901 óta) és augusztus (29. legszárazabb), valamint a rendkívül száraz július (3. legszárazabb) együtt a 6. legszárazabb nyári időszakot eredményezték országos átlagban 1901 óta. A 2013 nyarán jegyzett 113,9 mm átlagos csapadék a megszokott mennyiség 62%-a.

Az idei nyáron heves zivatar, felhőszakadás, viharos szél miatt 13 napon volt érvényben másodfokú figyelmeztető előrejelzés (csak az aznapra vonatkozó figyelmeztetéseket tekintve), ebből 12 napon heves zivatar és/vagy felhőszakadás miatt másodfokú riasztásra is sor került.


UV sugárzás

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az itt bemutatott feldolgozások egy része csak a május-július időszakra vonatkozik, mivel néhány utólagos ellenőrzést, és esetleges korrekciót el kell végezni, amelyek még nem történtek meg az augusztusi adatokra vonatkozóan az eltelt idő rövidsége miatt. Mivel az említett vizsgálatok eredményei csak kis változásokat okozhatnak az adatok egy részében, a megállapításaink várhatóan érvényesek lesznek a teljes nyári időszakra is, vagy csak nagyon kis mértékben fognak különbözni.

Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a földfelszínre érkező UV sugárzás nyári összdózisa szempontjából 2013 nyara közepesnek tekinthető a hazai UV sugárzás mérés közel 20 éves történetében.

A 4. ábrán az UV sugárzás május-július időszakra számított összegei láthatóak MED mértékegységben, 1995 és 2013 között az OMSZ öt mérőállomására (Siófokon az UV sugárzás mérése csak 2009. június végén indult, így Siófok csak 2010-től kezdődően szerepel a feldolgozásban). A MED az Erythemával súlyozott, azaz az emberi bőrre hatékony UV sugárzás mértékegysége. 1 MED/óra a besugárzás akkor, ha egy átlagos bőrön 1 óra besugárzás után keletkezik bőrpír. Az ábrán jól megfigyelhető, hogy két állomás (A Keszthely közelében lévő Sármellék és Siófok) kivételével a három hónapos intervallumra vonatkozó UV sugárzási összege valóban nem túl magas. Ugyan Sármellék esetén 2013 a 4. helyet foglalja el a 19 nyári összeg rangsorában, Budapest esetén 8., Kecskemét és Kéketető esetén pedig csak 9. helyezett. Annyit érdemes még megjegyezni, hogy a Siófokra vonatkozó érték, és a 19 éves adatsor ismeretében az feltételezhető, hogy 2013 Sármellékhez hasonlóan Siófok esetében is előkelőbb helyen áll.

 4. ábra

 4. ábra
Az UV sugárzás május-július időszakra vonatkozó összegei, 1995-2013


Az UV sugárzás napi maximumai és a hőhullámos napok közti kapcsolatot Budapest mérőállomásra vizsgáltuk. Ezek között nem várunk erős összefüggést, mivel a hőhullámos napok a befolyásoló fizikai körülmények miatt nagyobb eséllyel nem azokon a napokon fordulnak elő, amikor a legnagyobbak az UV sugárzás értékek. (az UV sugárzás akkor a legnagyobb, amikor a légkör sugárzásátbocsátó képessége a legnagyobb, és emellett nincs, vagy csak kevés felhő van az égbolton. A hőhullámok ugyanakkor a párásabb, ezért kisebb sugárzásátbocsátó képességű körülmények között fordulnak elő, természetesen nem nagyon felhős esetekben. Ezért az várható, hogy a hőhullámos napokon elég nagy az UV besugárzás, de nem maximális).  Megállapíthatjuk, hogy − ahogy az előbb elmondottak alapján várható volt − a hőhullámos napok (június 17-22., július 27-29., augusztus 2-9.) egyikén sem érte el az UV sugárzás a 7,5 UVI értéket. A 5. ábrán láthatjuk, milyen kapcsolatban vannak az UV sugárzás napi összegei a hőhullámos napokkal. Az ábrán a rózsaszín oszlopok jelzik a hőhullámos időszakokat. Megfigyelhető, hogy nem feltétlenül a hőhullámos napokon voltak a legnagyobbak az UV sugárzás napi összegei, bár kétségtelen, hogy azokon a napokon viszonylag nagy napi összegeket mértünk.

 5. ábra

 5. ábra
Az UV sugárzás napi összegei és a hőhullámos napok Budapesten, 2013. május-augusztus


A tanulmány az ORIENTGATE projekt (www.orientgateproject.org) keretében készült.


Kapcsolódó oldalak:


OMSZ: 2013. szeptember 30.