Az „Ismerd meg az OMSZ-ot” videó sorozat legújabb, a napsugárzással foglalkozó kisfilmje segítségével megtudhatjuk, hogy mire használhatóak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) napsugárzási adatai és sugárzásmérő műszerparkja a szakmán belül, illetőleg más szakterületeken is.

Az emberi egészség és életminőség egyik meghatározója a termikus komfort. Az emberi szervezet hőháztartása rendkívül bonyolult, számtalan külső és belső tényezőtől függ. A külső tényezők egyik legfontosabbika az embert körülölelő atmoszférikus környezet. A légkör fizikai állapotának jellemzőit a meteorológiai megfigyelések alapján megismerhetjük. De milyen hatással vannak ezek a meteorológiai paraméterek az emberi hőháztartásra? Hogyan védekezik a szervezetünk a túlzott meleg ellen? Melyek azok a meteorológiai elemek, amelyek meghatározzák a hőérzetünket? Számszerűsíthető-e a hőérzet? Ezekkel a kérdésekkel a biometeorológia - bioklimatológia foglalkozik. Kisfilmünkkel a hőséget középpontba állítva, a fenti kérdésekre keressük a válaszokat.

„Egyszer pára szállt fel a földről,
 és megáztatta a föld egész felszínét.”   (Gen 2,6)

A teremtéstörténet is azt beszéli el, hogy víz, csapadék nélkül a földi élet lehetetlen, ezt a földtörténeti kutatások is igazolták. A csapadék lehet szelíd, langy eső, de pusztító áradatot előidéző felhőszakadás, mindent eltemető hóförgeteg, jégréteggel mindent bevonó ónos eső. Intenzitása, alakja igen változó, és nagyon szeszélyes területi eloszlást mutat. Fontos eleme egy adott terület éghajlatának; folyékony, vagy szilárd halmazállapotban is felszínformáló erő.

Az OMSZ részt vesz az INCA-CE Európai Uniós pályázatban, aminek a célja egy ultrarövid távú előrejelzési rendszer fejlesztése és alkalmazása a vízügy, közútbiztonság és a katasztrófavédelem területén. Az INCA pályázat keretében az OMSZ ismertető videót készített, amelyből megtudható, miért fontosak a nowcasting előrejelzések, hogyan használhatók a nowcasting módszerek a szélsőséges időjárás előrejelzésére, rendezvények biztosításra. A videó röviden bemutatja az OMSZ és a Somogy-Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság együttműködését, és a rendszer regionális alkalmazásának lehetőségeit Somogy Megyében és a Balatonnál. Ugyancsak bemutatásra kerülnek a további pályázati lehetőségek is.

„Sűrű setét az éj,
 Dühöng a déli szél,
 Jó Budavár magas
 Tornyán az érckakas
 Csikorog élesen.”    (Arany János: V. László)

A szél a legdinamikusabb meteorológiai elem. Noha az idők során az ember sokszor megszemélyesítette (Pl.: Zephyros), nem önálló létező, hanem a levegő állapotának a jellemzője. Az ember, többek között sportolásban, energianyerésben, munkavégzésben, régebben szállításban, közlekedésben de, még hangkeltésben is (eolhárfa) használta energiáját. Erejét tekintve a skála széles; a simogató lágy hajnali szellőtől, a tájat átalakító szeleken át a pusztító viharokig. A szélmérők, a szélkakastól kezdve, látványos, érdekes, nem egyszer bonyolult műszerek. 

Az UV sugárzás, az elektromágneses spektrumban a röntgen- és a látható tartomány között helyezkedik el. Mind az élettelen anyagra, mind az élő szervezetekre káros hatású, így mennyiségének ismerete, változásainak nyomon követése kiemelt fontosságú. De természetesen pozitív hatásairól is szót ejtünk. Továbbá megtudhatjuk azt is, milyen körülményektől függ a földfelszínre érkező UV sugárzás mennyisége, milyen az átlagos eloszlása a Földön, és hogyan változott az utóbbi évtizedekben világviszonylatban, illetőleg hazánkban. Megismerkedünk az egészségünkre gyakorolt hatásaival és azzal, hogyan védekezhetünk a veszélyesen nagy UV-dózisok ellen. Megtudhatjuk azt is, hogyan történik az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az UV sugárzás előrejelzése és hogy milyen, ezzel kapcsolatos információk érhetőek el honlapunkon.

Az ózon nagyon kis mennyiségben van jelen a légkörben, számunkra mégis döntő fontosságú: az ózonréteg pajzsként védi meg a bioszférát a halálos UV sugárzástól, azáltal, hogy jelentős mértékben elnyeli, és csak ki mennyiségben engedi lejutni a földfelszínre. Az evolúció során az élet akkor tudott kilépni a tengerekből a szárazföldre, amikor már elegendő ózon volt a légkörben, hogy megszűrje az UV sugárzást. Megismerkedhetünk azzal, hogyan keletkezik és hogyan alakul mennyisége bolygónk különböző vidékein. Megtudjuk, mik voltak az okai a múlt század utolsó évtizedeiben egyre drámaibbá váló légköri ózon csökkenésnek, és az Antarktisz felett koratavaszonként megjelenő, hírhedt ózonlyuknak, valamint azt is, hogy minden jel arra mutat, hogy a nemzetközi egyezmények hatására megkezdődött az ózonpajzs regenerálódása. Megismerkedhetünk északi, jóval gyengébb megfelelőjével is, amely azonban mostanában még jobban riogat itt Közép-Európa fölött, mint korábban, 2011-ben a legintenzívebb és leghosszabban tartó volt eddigi története során.

A Napból érkező elektromágneses sugárzás, annak is főként szemünkkel is érzékelhető, ún. látható tartománya biztosítja az energiát a légköri folyamatokhoz, így meghatározó fontosságú a légköri energetikában. Ezért a beérkező, a légkörben maradó, illetőleg a felszín és a légkör által kibocsátott különböző hullámhosszúságú sugárzások mennyiségének pontos ismerete elengedhetetlen a légkör alapvető működésének és aktuális folyamatainak megértéséhez és nyomon követéséhez. Nem csak a különböző sugárzások nagysága érdekes, hanem néhány speciális sugárzási komponensből pl. különböző légköri alkotók mennyisége, vagy a légkör sugárzás átbocsátó képességét leíró speciális paraméterek is kiszámíthatóak.
Ebben a részben megismerkedhetünk a légköri sugárzásátvitellel, és az OMSZ-nál folyó, nemzetközi szinten is jelentős, világszínvonalú sugárzásmérésekkel, valamint a budapesti obszervatóriumban működő nemzetközi regionális napsugárzási központ munkájával.

Mindennapi életünkben nem is gondolunk rá, nem is érzékeljük, hogy a levegőnek van súlya, amely a vállainkat nyomja. Ez a légnyomás, amelynek változása viszont igen érezhetően hat több embertársunk testi-, lelki állapotára, egészségére. A légnyomást régies szóhasználattal légsúlymérővel mérjük - napjainkban légnyomásmérőnek, barométernek nevezzük. Az Országos Meteorológiai Szolgálat múzeumában igen gazdag barométer, és barográf gyűjtemény található.

A hőmérséklet mindenki számára „húsba vágó”, saját bőrünkön érezhetjük a kemény téli fagyokat, a perzselő nyári hőséget, de természetesen a kellemes tavaszi, balzsamos levegőt is. De hogyan is mérhetjük meg a hőmérsékletet, mi ennek a fizikai alapja akár a levegőről, a talajról vagy az emberi testről van szó. A kezdetek évszázadokra nyúlnak vissza, röviden erről szól következő kisfilmünk.