2022. január 29. szombat
Elektronikus ügyintézés

Tájékoztató az elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek, valamint az elektronikus ügyintézésre kötelezett, együttműködő szervek részére.


I. Tájékoztató elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek részére

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 26. § (1) bekezdése alapján az Országos Meteorológiai Szolgálat (továbbiakban: OMSZ) az alábbi tájékoztatást nyújtja az ügyfelek számára:

Az OMSZ 2018. január 1. napjától köteles az ügyek elektronikus intézését biztosítani, mivel Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét elektronikusan intézze. Ugyanakkor fontos, hogy nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol – törvény vagy kormányrendelet – az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az erre irányuló nyilatkozatukat és elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket (továbbiakban: hivatalos elérhetőség) a Rendelkezési Nyilvántartásban rögzíthetik. Ez alapján az OMSZ az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza.

Az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője – ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – az eljárásaik során elektronikus ügyintézésre kötelezettek. A gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában a létrejöttét követő nyolc (8) napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, illetve a gazdálkodó szervezet, ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező, nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára. A hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.

Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az OMSZ kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

Amennyiben jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat hatálytalan, azaz azt úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtották illetve meg sem tették volna, kivéve a törvényben meghatározott és az alábbi esetekben:  

  • az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének – üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból – átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget;
  • az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el;
  • az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

A hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesség csak addig áll fenn, amíg a fentiek szerinti körülmények vagy események fennállnak.


1. A kapcsolattartás módjai elektronikus ügyintézés során

1.1. Az OMSZ biztonságos kapcsolattartási címe az E-ügyintézési törvény alapján elsődlegesen:

  • Hivatali kapu rövid neve: OMSZ
  • Hivatali kapu azonosítója (KRID): 304893196

Az OMSZ minden szervezeti egységéhez egy hivatali kapu tartozik, amely a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: NISZ) által központilag karbantartott, összes hivatali kaput tartalmazó listából is elérhető. (Hivatali kapus lista)

1.2. Az ügyfelek által használható elektronikus felületek:

  • Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír)
    Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket – gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt – nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK vagy más formalizált űrlappal) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.
  • Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF):
    A SZÜF az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az ügyfél által igénybe vehető valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatás elérésére egyetlen felületen biztosít lehetőséget.

1.3. Rendelkezés és meghatalmazás a Rendelkezési Nyilvántartásban tehető

A Rendelkezési Nyilvántartás a személyek e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok és a szervezetek számára lehetővé tegye rendelkezéseik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan. Ügyintézési rendelkezést kizárólag 18 év feletti természetes személyek tehetnek, akik valamely személyi alapnyilvántartás (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása) alanyai.

1.4. Tájékoztatás az elektronikus aláírás szükségességéről és módjáról

Az elektronikus úton benyújtott beadványt és csatolmányait elektronikusan hitelesíteni kell. Hiteles az elektronikus dokumentum, ha:

  • teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látták el;
  • a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv – illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látták el;
  • iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték;
  • az aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette;
  • kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették;
  • jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.

Az e-Papír weboldalon, az ÁNYK nyomtatványon, a SZÜF oldalhoz tartozó i-FORM űrlapokon és szolgáltatásokon keresztül benyújtható beadványok és csatolmányaik automatikusan aláírásra és hitelesítésre kerülnek a benyújtást megelőzően az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás révén, ezzel az ügyfélnek nincs külön teendője. Az egyéb dokumentumok hitelesítése során az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést (AVDH) szintén javasolt alkalmazni. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételére a niszavdh.gov.hu weboldalon van lehetőség az ügyfélkapu regisztrációt és belépést követően. Azon természetes személy ügyfelek, akik rendelkeznek e-személyi azonosító igazolványon elhelyezett aláíró tanúsítvánnyal és kártyaolvasó eszközzel, a benyújtandó elektronikus dokumentumaikat az igazolványon található aláíró tanúsítvány segítségével is hitelesíthetik. A Kormányzati Hitelesítés Szolgáltató biztosítja az elektronikus aláírás funkcióhoz kapcsolódó tanúsítványok kibocsátását, illetve a tanúsítvány életciklusának a menedzsmentjét. A szolgáltatást a NISZ nyújtja a Belügyminisztérium közreműködésével. A fővárosi és megyei járási hivatalokban (okmányirodák, kormányablakok) igényelhető e-személyi igazolvány és elektronikus aláírás is.

1.5. Tájékoztatás elektronikus úton történő kézbesítésről

Természetes személy biztonságos kézbesítési címe a Személyes tárhely (hivatalosan: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás, azaz KÜNY tárhely; köznyelven: ügyfélkapus tárhely), az ide kapott küldeményekről e-mailben kap értesítést.

Természetes személy ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni a hivatalos elérhetőséget.

Fenti nyilatkozat hiányában is, ha az eljárást a természetes személy ügyfél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kézbesítheti a küldeményét az ügyfél általa ismert, biztonságos kézbesítési címére. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg – ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér – az ügyfél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti az ügyfelet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.

Ha a természetes személy ügyfél nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki – megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében a jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét (e-mail), rövid szöveges üzenet (SMS) fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel. Az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

A biztonságos kézbesítési címre küldött küldemények tekintetében a kézbesítés a postai kézbesítéssel azonos joghatással bír.

A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

  • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
  • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
  • ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik (5.) munkanapon.

1.6. Ügyfél jogai és kötelezettségei az elektronikus eljárás során

Elektronikus azonosítási kötelezettség

Az ügyfél akkor jogosult azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén nem igényli személyazonosító adat megadását.

A nem elektronikus ügyintézés esetén – ha jogszabály erre lehetőséget ad – az ügyfél személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával egyértelműen megfeleltethető.

Az előző két bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyintézési cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha korábban elvégzett, személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető olyan elektronikus azonosítással azonosítja magát, amely biztosítja, hogy az ügyfél neve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.

Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége

Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az OMSZ az ügyféltől nem kérhet olyan adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (továbbiakban: Info tv.) előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága kétséges, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.

Ügyfél rendelkezési joga

Az ügyfél az okmányirodákban, kormányablakokban ügyintézési rendelkezése keretében az alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:

  • elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása;
  • elektronikus azonosítási mód megválasztása;
  • kapcsolattartási mód megválasztása, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amelyek alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer útján küldött üzenetet köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni;
  • elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény;
  • képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.

Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy a Rendelkezési Nyilvántartásban tett nyilatkozat e követelményt teljesíti. A Rendelkezési Nyilvántartásban meghatalmazás is adható.

A Rendelkezési Nyilvántartásban felvett nyilatkozat valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos, kivéve, ha az ügyfél magában az ügyintézési rendelkezésben ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést elektronikus azonosítás nélkül veszi igénybe.

Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet előírhatja, hogy hogy folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően az OMSZ a Rendelkezési Nyilvántartásba tett új, az ügyet is érintő rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha ezt az ügyfél külön is bejelenti.

Elektronikus tájékoztatáshoz való jog

Az ügyfél jogosult telefonon vagy elektronikus úton az ügye viteléhez, és nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez szükséges tájékoztatást kérni és kapni.

Névtelen beadványok elektronikus benyújtásának módja

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan esetleges felmerülő névtelen közérdekű bejelentéseket, névtelen panaszokat az OMSZ az omsz@met.hu e-mail címen fogad.

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.


2. Az ügyfél személyes adatainak kezeléséről szóló tájékoztatók

Az OMSZ adatkezelési szabályzata az alapvető adatkezelési szabályokat tartalmazza, különös tekintettel a személyi adatok nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatkezelésre, adattovábbításra, valamint az adatbiztonsággal kapcsolatos adatkezelési követelményekre.


3. Elektronikus ügyintézés technikai biztosításával kapcsolatos tájékoztató

3.1. Elvárt biztonsági szint


Az E-ügyintézési tv. 18.§ (8) szerint az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szint: alacsony


3.2. Rendelkezésre állás


A rendelkezésre állás vállalt célértékét az OMSZ
98%-ban állapítja meg, azaz
az OMSZ vállalja, hogy 98%-ban biztosítja a rendszer és ezáltal az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatás elérhetőségét.


A tervezett üzemszünet és a különleges karbantartási szünet (verzióváltás) időtartama nem számít bele a szolgáltatás kiesési idejébe, illetve az éves rendelkezésre állás számításakor nem kell figyelembe venni.


A tervezett üzemfenntartási munkák alatti szükségszerű rendszerleállások ideje – amennyiben az a karbantartási ablakban történik –, a rendelkezésre állás idejét nem csökkenti.

 
3.3. Üzemszünet, üzemzavar

Az OMSZ minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben.

Az OMSZ köteles minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi, e a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább három (3) nappal  a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF), valamint saját honlapján tájékoztatót közzétenni, továbbá arról értesíteni az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet (továbbiakban: EÜF). Az elektronikus ügyintézés egy (1) munkanapot meghaladó szünetelése esetén az OMSZ köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (együttesen: üzemzavar) bekövetkezése esetén a szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója, vagy ha az üzemzavar kizárólag az OMSZ működési körébe esik, az OMSZ az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (magyarorszag.hu honlapon), valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

  • az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását;
  • ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen, módon is elérhető – és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti –, a működő felület elérhetőségét, módját.

Az OMSZ az elvégzett, tervezett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról szóló nyilvántartást köteles a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen és a saját honlapján is hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenység, illetve az üzemzavar pontos időpontját és időtartamát, illetve az OMSZ által kiadott tájékoztatást.

3.4. Az ügyfél által üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

A beadvány elektronikus úton történő benyújtását gátló, egy (1) munkanapot meghaladó üzemszünet, üzemzavar esetén mind a természetes személy, mind a gazdálkodó szervezet ügyfél a beadványt papír alapon jogosult benyújtani.

Ez értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (továbbiakban: SZEÜSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (továbbiakban: KEÜSZ) használatát érintette. (szeusz.gov.hu honlap)

 



II. Tájékoztató elektronikus együttműködésre kötelezett, együttműködő szervek részére


1. A kapcsolattartás módjai elektronikus ügyintézés során

1.1. Az OMSZ biztonságos kapcsolattartási címe az E-ügyintézési törvény alapján elsődlegesen:

  • Hivatali kapu rövid neve: OMSZ
  • Hivatali kapu azonosítója (KRID): 304893196

Az OMSZ minden szervezeti egységéhez egy hivatali kapu tartozik, amely a NISZ által központilag karbantartott, összes hivatali kaput tartalmazó listából is elérhető. (Hivatali kapus lista)

1.2 Információátadási szabályzat

 

2. Elektronikus ügyintézés technikai biztosításával kapcsolatos tájékoztató

2.1. Elvárt biztonsági szint

Az E-ügyintézési tv. 18.§ (8) szerint az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szint: alacsony

 
2.2. Rendelkezésre állás
 
A rendelkezésre állás vállalt célértékét az OMSZ 98%-ban állapítja meg, azaz az OMSZ vállalja, hogy 98%-ban biztosítja a rendszer és ezáltal az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatás elérhetőségét.
 
A tervezett üzemszünet és a különleges karbantartási szünet (verzióváltás) időtartama nem számít bele a szolgáltatás kiesési idejébe, illetve az éves rendelkezésre állás számításakor nem kell figyelembe venni.
 
A tervezett üzemfenntartási munkák alatti szükségszerű rendszerleállások ideje – amennyiben az a karbantartási ablakban történik –, a rendelkezésre állás idejét nem csökkenti.

2.3. Rendszeres karbantartások, tervezett üzemszünetek bejelentése

Az OMSZ minden olyan tervezett technikai tevékenységről, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi az együttműködő szerveket és a felügyeletet (EÜF) legalább öt (5) nappal megelőzőleg a honlapján tájékoztatja, megjelölve legalább
  • a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját, nap, óra és perc pontossággal;
  • a technikai tevékenységgel pontosan érintett informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkező változásokat;
  • ha a tervezett technikai tevékenység az informatikai együttműködésben változást, korlátozást vagy akadályt eredményez, a változás, korlátozás vagy akadály pontos leírását, valamint az informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás igénybevételében bekövetkező változások leírását;
  • a technikai tevékenység ideje alatt alkalmazható egyéb informatikai és nem informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás leírását.

2.4. Nem tervezett üzemszünet, üzemzavar

Előre nem tervezett informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemzavar (együtt: üzemzavar) bekövetkezése esetén az OMSZ az együttműködő szerveknek, valamint az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek az üzemzavar bekövetkezését haladéktalanul köteles jelezni. Az együttműködő szervek részére a más úton történő együttműködés lehetőségeit, egyidejű tájékoztatásuk mellett biztosítani kell. Az együttműködő szervek tájékoztatása érdekben az OMSZ honlapján legalább az alábbi tartalmú tájékoztatást teszi közzé:
  • üzemzavar leírása;
  • üzemzavar elhárításának várható időtartama;
  • informatikai együttműködés egyéb lehetősége.
Az OMSZ az elvégzett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról vezetett nyilvántartást köteles az a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (magyarorszag.hu honlapon), valamint saját honlapján is hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenység, illetve az üzemzavar pontos időpontját és időtartamát, illetve az OMSZ által kiadott tájékoztatást.

2.5. Az együttműködő szerv által üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

A beadvány elektronikus úton történő benyújtását gátló üzemszünet, üzemzavar esetén az együttműködő szerv jogosult papír alapon benyújtani a beadványt és mellékleteit.

Ez értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az együttműködő szervet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett SZEÜSZ vagy KEÜSZ használatát érintette.


3. Felhívás adatvédelmi kötelezettségekre az elektronikus együttműködés során

3.1. Adatbiztonsági intézkedések

Az OMSZ az adatok biztonságát az általa üzemeltetett elektronikus szakrendszerekben azáltal biztosítja, hogy informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá számítógépvírusok, számítógépes betörések és szolgáltatásmegtagadásra vezető támadások ellen. Az OMSZ a biztonságról szerverszintű és alkalmazásszintű védelmi eljárásokkal gondoskodik.

Az OMSZ az elektronikus szakrendszerek tekintetében nem biztosít hozzáférést olyan szerveknek, személyeknek, akik arra nem jogosultak, és mindent intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatok illetéktelen személyek birtokába ne kerüljenek.

3.2. Adatvédelem az együttműködés során

Az együttműködő szerv köteles az Info tv. alapján eljárni az elektronikus információátadás során. Az együttműködő szerv által csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.

Az adatvédelmi kötelezettségekre való tekintettel az adatigénylőnek az együttműködés során pontosan meg kell jelölnie, hogy az adatokat, iratokat milyen célból kívánja megismerni, amely célt és az adatkezelés jogalapját a megkeresésben kell rögzíteni.

Az együttműködő szerv az adatok átvételét követően köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a szervezeti és technikai intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az Info tv. érvényre juttatásához szükségesek.

Az elektronikus együttműködés során tekintettel kell lenni az ügyfelek azon jogára, hogy az E-ügyintézési tv. 54. §-a szerint a személyes adatot szolgáltató együttműködő szerv adattovábbítási nyilvántartást a továbbított személyes adatok tekintetében olyan módon vezeti, hogy abból az ügyfél elektronikus úton, legfeljebb három (3) napon belül tájékoztatást tudjon szerezni arról, hogy mely adatait mely együttműködő szerv, milyen célból és milyen időpontban vette át.


 
III. Elektronikus dokumentum-formátumok

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően, illetve az elektronikus együttműködés során elfogadott elektronikus dokumentumformátumok:

 

 Dokumentum jellege

 Fájlkiterjesztés

 formázás nélküli szöveg

 .txt

 szöveges dokumentum

 .pdf

 szöveges dokumentum formázással, beágyazott képpel vagy más  információval

 .docx; .doc

 szöveges dokumentum formázással, beágyazott adat fájl

 .odt

 táblázat

 .xlsx; .xls; .ods

 tömörítetlen kép

 .tif; .tiff

 tömörített kép

 .jpg; .jpeg

 ábra

 .png

 videó

 .mp4; .m4a; .mpeg; .mpg

 hang

 .mp3; .waw

 


 

IV. Legfontosabb vonatkozó jogszabályok

  • az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (eIDAS rendelet);
  • az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (GDPR általános adatvédelmi rendelet);
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.);

  • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.);

  • az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Eüvhr.);

  • az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet.