September 2019

A 2019-es szeptember összességében az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb hónap volt. 1901 óta a 30. legmelegebb és 60. legszárazabb szeptember múlt el.
4. ábra
Csapadékösszeg
2019-ben a szeptember a szokásosnál kissé szárazabban alakult az ország nagy részén. A legcsapadékosabb területek a Duna-Tisza közén (pl. Kiskunhalas: 113,0 mm) és az Alpokalján (pl. Sopronhorpács: 99,0 mm) voltak. 50 mm feletti havi csapadékösszeg hullott továbbá többfelé az Északi-középhegységben, a Dráva mentén, Zalában, a Bakonyban és a Kisalföld nyugati felén. A legszárazabb helyeken viszont a szeptemberi csapadék mennyisége a 20 mm-t sem érte el. Az ország legszárazabb vidékeit északkeleten (pl. Milota: 11,2 mm; Tiszabecs: 13,3 mm) és Komárom-Esztergom megyében (pl. Tata: 14,0 mm) találjuk.
5. ábra
A csapadékösszeg aránya az 1981-2010 átlaghoz viszonyítva
A hónap csapadékösszege országos átlagban 44,4 mm-nek adódott, ami az 1981–2010-es átlag 81%-a. Ez az érték az 1901–2019-es idősorban a medián, vagyis 2019 szeptembere a 60. legszárazabb és egyben 60. legcsapadékosabb szeptember volt 1901 óta. Leginkább északkeleten maradt el a hónap csapadékmennyisége a megszokottól, volt, ahol a normál 30%-a sem hullott le. Az átlagnál több mint 50%-kal esett kevesebb csapadék a Vértes és Komárom környékén, valamint a Dél-Dunántúl középső részén, a Zselic és a Kapos térségében. Északnyugaton és a Bakonyban általában a szokásos közelében vagy kevéssel afelett esett szeptemberben. A legnagyobb többletet az Alföldön, azon belül a Duna-Tisza közén találjuk. Arrafelé helyenként az 1981–2010-es átlag több mint 1,5-szerese is lehullott.
6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)
A szeptember eleji kánikulában 1-jén erőteljes volt a gomolyfelhő-képződés. Elsősorban a Dunántúlon helyi záporokból, zivatarokból néhol nagyobb mennyiségű csapadék is hullott (pl. Fertőd 26,6 mm). 2-án elérte az országot egy hidegfront, és egyre többfelé alakult ki a Dunántúlon zápor, zivatar, felhőszakadással is, majd 3-ára a csapadék súlypontja áthelyeződött az északi, északkeleti országrészre. Két száraz napot követően szeptember 6–9-ig egy hullámzó frontrendszer és mediterrán ciklon alakította időjárásunkat. 6-án még csak a nyugati tájakon esett, majd 7-én országos csapadék volt, a középső országrészben, a Duna-Tisza közén nagy területen 20 mm feletti napi csapadékösszeggel (pl. Szank: 37,5 mm). 8-án a Dunántúl nyugati felében hullott nagy mennyiségű csapadék, 8-áról 9-ére éjjel nyugaton többfelé volt zápor, zivatar, amiket felhőszakadás kísért (pl. Öttevény: 63,0 mm, Marcaltő: 59,7 mm). A hónap legcsapadékosabb napja országos átlagban szeptember 9. volt (10,2 mm). A Dunától keletre sokfelé alakultak ki heves zivatarok, felhőszakadással és jégesővel, a napi csapadékösszeg pedig többfelé elérte a 30 mm-t is (pl. Alattyán: 46,9 mm). Egy Szegeden átvonult heves zivatarban 112 km/h volt a legnagyobb széllökés. 10-étől megnyugodott az időjárásunk, csak elszórtan fordul elő egy-egy zápor, zivatar, köszönhetően annak, hogy nyugatról egy anticiklon húzódott hazánk fölé. Komolyabb változás az időjárásban szeptember 17-étől volt, ekkor egy hidegfront vonult át hazánk felett, és okozott országszerte többnyire kisebb csapadékot. Ezt követően 22-éig ismét anticiklonális hatások domináltak, majd 23-án egy mediterrán ciklon érintette térségünket, ami csak a Dráva mentén okozott nagy csapadékot (pl. Alsószentmárton: 31,4 mm). Ezt követően gyakori frontátvonulásokból országszerte hullott több-kevesebb csapadék, 24-én az északkeleti, 25-én a délnyugati, 26-án a délkeleti országrész volt a csapadékosabb. A hónap utolsó napjai szárazabban alakultak.

Országos átlagban 8 csapadékos nap volt, ami megfelel az 1981–2010-es átlagnak. Kevesebb csapadékos nap a Dunántúl északi felén és északkeleten (5–8), több délen, délnyugaton volt (8–12).
A zivataros napok száma országosan 2-nek adódott (1981–2010-es átlag: 1). Csak a legszárazabb északkeleti országrészben nem észleltek zivatart egész hónapban, az Alföld többi részén általában 1–2, a Dunántúlon és az Északi-középhegységben többnyire 2–4 napon fordult elő dörgés, villámlás 2019 szeptemberében.