Januárban a havi középhőmérséklet -5 °C és +2 °C között változott hazánkban. Főként a Dunántúlon tapasztaltunk fagypont feletti havi átlagokat, míg jellemzően fagypont alatt maradt a hőmérséklet az Alföldön és különösen a Tiszántúlon, illetve Észak-Magyarországon. A legmagasabb havi átlaghőmérsékletet (+1,4 °C) Budapest belvárosában lévő állomásainkon jegyeztük, a legalacsonyabb (-2,8 °C) Zabar mérőállomáson adódott. A hónap leghidegebb éjszakáján, január 8-án Zabar állomáson -13,2 °C-ig süllyedt a levegő hőmérséklete, míg a legmagasabb hőmérsékletet a hónap utolsó napján, 31-én Drávaszabolcs állomáson mértük (+16,7 °C). Ez 3 tized fokkal volt magasabb, mint az 1965-ben Homokszentgyörgyön mért 16,4 fokos napi érték, így új napi országos rekordnak számít. Ezen a napon a Budapestre vonatkozó napi melegrekord is megdőlt: Budapest Lágymányoson 14,5 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet Budapest területén 12,7 fok volt ezen a napon 2000-ben Budapest Belterületen. Januárban a legtöbb zord nap (Tmin ≤ -10 °C) Zabar állomáson fordult elő (6 nap). A fagyos napok (Tmin≤ 0 °C) országos átlaga 29 nap volt, mely 5 nappal több, mint a szokásos januári érték (24 nap). A téli napok (Tmax≤ 0 °C) átlagos száma 10 napnak adódott, mely 1 nappal kevesebb, mint az 1981-2010-es normál időszakban.

Országos átlagban a januári középhőmérséklet -0,68 °C-nak adódott, mely 0,35 °C-kal magasabb, mint az 1981-2010-es normál. 2020 januárja az 1901-től kezdődő hosszú éghajlati idősorban az 53. helyre került. Az ország területén találunk az átlagosnál melegebb és hidegebb tájakat is, de az eltérés mértéke jellemzően -0,5 °C és +0,5 °C közé esett. A legnagyobb pozitív hőmérsékleti eltérést a hideglégpárna miatt a magasabb hegységeinkben, a Börzsöny, a Mátra, illetve a Bükk területén figyeltük meg. Ezeken a tájakon jellemzően 2-3 °C-kal volt melegebb, mint az 1981-2010-es időszakban. Ugyanakkor az Ormánságban, a Duna-Tisza közén, a Körös-Maros közben kissé a sokévi átlag alatti hőmérséklet volt jellemző.

2020 január folyamán a napi átlaghőmérséklet országos átlaga jobbára a sokévi átlag közelében alakult, kivéve az utolsó napokat. Addig a Kárpát-medence térségének időjárását főként anticiklon alakította, ami kedvezett a hideglégpárnás helyzet tartós fennállásának. Az érkező gyenge időjárási frontok valójában jelentős változást nem hoztak, és a ködös, párás, borús időjárás sokáig fennmaradt. Január 26. után nyugatias áramlással óceáni eredetű igen enyhe, kezdetben nedves, majd egyre szárazabb légtömegek érkeztek térségünkbe. A nappali hőmérséklet rendkívül gyorsan emelkedett, és az utolsó napra már kora tavaszias időjárás uralkodott: országos átlagban 6 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. A hónap végén tehát a szeles és változékony időjárás kiseperte a hidegpárnát, és hatására a levegő minősége is jelentősen javult, különösen a szállópor koncentrációja csökkent.