2019. október

2019 októbere a szokásosnál több fokkal melegebb és sokkal szárazabb hónap volt.

4. ábra
Csapadékösszeg

A 2019-es október a szokásosnál sokkal szárazabban alakult, főleg az Alföldön többfelé, a középső országrészben és az Északi-középhegység nyugati felében, ahol nagy területen 20 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg. Nógrádban, a Mátra és a Berettyó térségében kisebb körzetekben még a 10 mm-t sem érte el (pl. Biharnagybajom: 8,0 mm; Recsk: 7,5 mm). A legkisebb havi csapadékösszeget, 3,8 mm-t Nógrádszakálon mérték. A Dél-Dunántúlon, az Alföld délnyugati részén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében többnyire 30–40 mm körüli mennyiségben hullott csapadék a hónap folyamán. Ennél csak a nyugati határszél, Alpokalja volt csapadékosabb, de még a Vas megyei Szentpéterfán is, ahol az országban a legcsapadékosabb lett a hónap, csupán 57,1 mm volt az októberi csapadék mennyisége.

5. ábra
A csapadékösszeg aránya az 1981-2010-es átlaghoz viszonyítva

Az október csapadékösszege a 2019-es évben országos átlagban 22,9 mm-nek adódott, ami az 1981–2010-es átlag alig fele, 54%-a. Ezzel 1901-től a 28. legszárazabb október lett. Leginkább Nógrádban és a délkeleti, keleti határ mentén maradt el a hónap csapadékmennyisége az éghajlati normáltól. Nógrádban volt, ahol az átlag 20%-a sem hullott le. Magyarország legnagyobb hányadán az átlagos októberi csapadékösszeg 40–70%-a hullott. Az 1981–2010-es átlagot megközelítő csapadékösszegek az Alföld délnyugati területén, az Alpokalján és a Bükk, Cserehát, Zemplén térségében fordultak elő.

6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)

Október 2-án egy hidegfront okozott országosan csapadékot, esőt, záporesőt, zivatart. Országos átlagban ez lett a hónap legcsapadékosabb napja (7,0 mm). A Dunántúlon és északon többfelé 10, nyugaton 20 mm-nél több csapadék esett. Az Alpokalján néhol 30 mm feletti összeg is előfordult (pl. Pinkamindszent 36,8 mm). 5-én nyugat felől ismét egy ciklon érte el a Kárpát-medencét, amiből északon több, délen kevesebb csapadék hullott. Néhány napig anticiklon határozta meg az időjárásunkat, majd 9-én nyugat felől egy front érte el hazánkat, és 10-én elsősorban a déli, délnyugati országrészben jelentősebb, 10 mm-t meghaladó mennyiségű eső hullott (pl. Szentlászló 20,2 mm). A következő 17 napon a Nyugat-Európában vonuló ciklonok előoldalán és középpontjával általában tőlünk keletre levő anticiklon nyugati oldalán dél felől száraz levegő érkezett térségünkbe, így jobbára csapadékmentes, napos időjárásban volt részünk. Csupán 16-án érintette a Kárpát-medence nyugati tájait egy hosszan elnyúló frontálzóna, a Dunántúlon kisebb csapadékot okozva (pl. Jánossomorja: 3,7 mm). Ez a nyugodt időjárás egészen október 28-áig tartott. Október 20-tól egyre többfelé alakult ki köd az éjszakai órákban, ami napról-napra nagyobb területet érintett, és helyenként, pl. a Kisalföldön, csak lassan, a kora délutáni órákra oszlott fel. Október 28-ára aztán észak felől egy hidegfront hozott változást, aminek mozgása a Kárpát-medence felett lelassult. 28-án még kevés csapadék hullott, majd 29-én többfelé 5–10 mm eső esett, délen és a dunántúli hegyekben néhol 10 mm felett is (pl. Pécs Árpádtető: 11,0 mm). Csak az északkeleti megyék maradtak csapadék nélkül. 30-án is az északkeleti országrész maradt szárazon, másutt általában 2–7 mm csapadék esett. A hónap utolsó napjára észak felől egy anticiklon húzódott Magyarország fölé, így csapadék már csak elvétve fordult elő, viszont a Dunántúlon ismét többfelé alakult ki köd.

Országos átlagban 6 csapadékos nap volt 2019 októberében, ami 2 nappal elmaradt az 1981–2010-es átlagtól. Északon, északkeleten 3–4, az Alföld déli, a Dunántúl keleti felén és a középső országrészben 5–7, nyugaton 8–11 csapadékos nap volt a hónapban. Zivataros nap országos átlagban már nem volt októberben, de főképp a Dunántúlon október 2-án vagy 5-én többfelé észleltek dörgést, villámlást.