A májusi csapadékmennyiség térbeli eloszlása változatos képet mutat, országos átlagban 76,5 mm volt. A legtöbb csapadékot a Zalai-dombságban, Belső-Somogyban, a Dunántúli-középhegység magasan fekvő területein és a Börzsönyben mértük, itt jellemzően 100-140 mm közötti értékeket kaptunk. A legkisebb csapadékösszegek az ország déli részén, a Tiszántúl jelentős részén, a Közép-Tisza vidéken és a Kisalföld északi részén jelentkeztek 40-60 mm-rel. A legszárazabb állomásunk Csanádpalota volt (36,8 mm). A legcsapadékosabb Nagy-Hideg-hegyen a havi csapadékmennyiség értéke meghaladta a 160 mm-t. 17 csapadékos napot regisztráltunk, ez 5 nappal haladja meg a sokéves átlagot.

A májusi csapadék országosan mintegy 17%-kal haladta meg az 1991-2020-as sokévi átlagot. Az anomália térkép nagyon hasonló struktúrát mutat a csapadékösszeg térképpel. Látható, hogy a legnagyobb többlet 60-90%a Zalai-dombságban, Belső-Somogyban, és a Börzsönyben jelentkezett, továbbá jelentős csapadéktöbblet figyelhető meg a Dunamenti-síkság és a Mezőföld szomszédos részein is. 10-30%-kal kevesebb csapadékot regisztráltunk a Dunántúl déli, a Tiszántúl északkeleti és délkeleti részén, valamint a Tisza-tónál.

Május elején gyakoriak voltak a frontátvonulások. Nagyobb csapadék 5-én és 7-én hullott. 9-étől délies áramlással szárazabb levegő érkezett fölénk, majd május 12-től egy hullámzó frontrendszer hozott változást. A hónap közepén már gyakrabban alakultak ki zivatarok. 15-én felhőszakadással és jégesővel kísért heves zivatar során az Alpokalján levő Peresznyén 61,7 mm esett. Országos átlagban május 17. és 19. voltak a legcsapadékosabbak, többfelé 30 mm-t meghaladó napi összegeket mértünk (pl. Hidasnémeti: 43,6 mm, Kiskunmajsa: 39,0 mm). 23-án is nagyobb területen előfordult 10 mm-t meghaladó csapadékösszeg, majd a hónap utolsó napjaiban elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok.