2022. július

2022 júliusa a megelőző hónapokhoz hasonlóan forró és száraz volt. Ez lett az 5. legmelegebb és 11. legszárazabb július 1901 óta.

4. ábra
Csapadékösszeg

A júliusi csapadékösszeg országos átlagban 31,4 mm-nek adódott, amely a sokévi átlagnak alig a 44%-a. A csapadék területi eloszlása sugaras szerkezetet mutat: az országhatároktól az ország közepe felé haladva egyre kevesebb csapadék érkezett a hónapban. A legszárazabb terület a Duna-Tisza-köze, ezen belül is a Pilis-Alpári- és a Kiskunsági-homokhátak, valamint a Kiskunsági löszös hát esetén 5 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg. A legkevesebb csapadékot Kecskemét repülőtér állomáson mértük (1,0 mm). Ezzel szemben a hónapban volt egy-két nap, amikor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt számos állomáson pár óra alatt lehullott egyhavi összegnek megfelelő csapadékmennyiség. Ilyen pl. Tiszakarád, ahol júliusban a legnagyobb napi csapadékösszeget detektáltuk, 30-án 123,2 mm-t. Ez az ott mért havi összegnek (157,0 mm) a 78%-a. Emellett csapadékos tájnak számít az Alpokalja és Nógrád megye legnagyobb része is, ahol 100 mm felett alakult a havi csapadékmennyiség. A havi legnagyobb csapadékösszeget Nagylóc településen összegeztük, 170,0 mm-t. Ez az állomáson szokásos normálértéknek (79,1 mm) több, mint a kétszerese. Az időbeli eloszlása is nagyon egyenetlen volt: a nagy csapadékot hozó napok július 23. (23 mm), július 29. (54 mm) és július 30 (66 mm). A havi összeg 84%-a ebben a három napban érkezett. Ezek a napok egyébként egybeesnek az országos átlagban nagy mennyiségű csapadékos napokkal is (ld. 3. ábra).

5. ábra
A csapadékösszeg aránya az 1991-2020-as átlaghoz viszonyítva

Júliusban csak kevés területen érte el egyáltalán vagy haladta meg a lehulló csapadék az 1991-2020-as átlagot. Ezek a kis, elszórt területek: Tiszakarád és szűk környezete, az Alpokalja, a Sopron-Vasi-síkság, a Győri-medence és Nógrád megye. Itt a szokásos mennyiség 100-140%-a érkezett meg ebben a hónapban. A Duna-Tisza közének legszárazabb részein viszont a sokéves átlagnak a 10%-a sem hullott le júliusban (a Kecskeméten mért 1,0 mm a normálnak mindössze a 2%-a).

6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)

A csapadékhiányos júniust egy nagyon száraz július követte. A hónap második dekádja volt különösen aszályos, ezekben a napokban alig mértünk csapadékot hazánkban. Az első dekádban 4 napon hullott a sokévi átlaggal összevethető mennyiségű csapadék. A hónap első napján az ország keleti és nyugati részén volt csapadékhullás záporok, zivatarok formájában. 4-én a Balaton vonalától északnyugatra mértünk csak csapadékot, hazánk többi része száraz maradt. 5-én pedig már szinte az egész országban volt több – kevesebb csapadék, csak a Tiszától délre eső területeken nem. 7-én ismét csak a Dunántúlon esett, Zala megyében több állomáson 20 mm feletti összeggel. A hónap középső dekádjában csak elszórtan mértünk csapadékot. Ezt a viszonylag hosszú csapadékmentes periódust 15-én szakította meg egy – főleg ismét csak a déli, délnyugati megyéknek csapadékot hozó – hidegfront. Az utolsó dekádban 5 jelentősebb csapadékos nap fordult elő: július 23., 26., illetve a 29-31 közti időszak. 23-án a hazánkat elérő hidegfront hatására országszerte volt eső, többfelé záporok, zivatarok is kialakultak. 26-án ismét egy hidegfront vonult át, mely az északnyugati megyéknek hozott csapadékot. 29-től egy ciklon előoldali áramlási rendszerébe került hazánk, melynek 30-án a hidegfrontja, 31-én pedig az okklúziós frontja alakította időjárásunkat. A 29-i csapadék legfőképp Nógrád megye északi részét érintette, míg a 30-i már az egész országot. Ez már számottevő mennyiséget hozott szinte mindenhol, viszont a Duna-Tisza-köze ekkor is kimaradt. Nógrádban ezen a napon is jócskán hullott. Ekkor az országban többfelé fordultak elő heves zivatarok, melynek hatására Tiszakarádon 123,2 mm-t mértünk. Ennek a mennyiségnek kb. a 94%-a 70 perc alatt zúdult le. Egyébként ez új napi csapadékrekordnak számít, az előzőt 2014-ben Fertőrákoson regisztráltunk (105,8 mm).