A rendkívül száraz júniust követően 2025 júliusa is az átlagosnál szárazabbnak bizonyult Magyarországon. Az országos havi csapadékösszeg mindössze 62,6 mm volt, ami 13%-kal marad el a sokévi átlagtól (71,8 mm). A legkevesebb csapadék a déli határ mentén (10–30 mm), valamint a Duna–Tisza közén (20–40 mm) hullott. A legtöbb csapadék egyrészt a Dunántúl nyugati és északnyugati részére érkezett, ahol nagyobb területen 70–100 mm közötti mennyiséget mértek, kisebb foltokban pedig 100 mm feletti összegek is előfordultak. A másik csapadékos térség Északkelet- és Kelet-Magyarországon alakult ki, ahol nagyobb területen 50–100 mm esett, míg a keleti határ mentén helyenként 100 mm-t, kisebb körzetekben pedig 120 mm-t meghaladó mennyiséget regisztráltunk. A legnagyobb havi csapadékösszeget Csököly állomáson (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) mértük: 227,8 mm. A legkevesebb csapadék Hercegszántón (Bács-Kiskun vármegye) hullott, mindössze 10,9 mm, ráadásul már júniusban sem esett egyáltalán csapadék ezen a településen. Július 27-én Csököly állomásunkon regisztráltuk a hónap legnagyobb 24 órás csapadékösszegét: 184,0 mm.

A havi csapadékmennyiséget az 1991–2020-as sokévi átlaghoz viszonyítva látható, hogy bár országos szinten alig több mint a csapadék egytizede hiányzott, területileg jelentős különbségek alakultak ki. A legnagyobb hiány a középső és déli vármegyékben jelentkezett, ahol általában a megszokott mennyiség 40–70%-a hullott. Kisebb körzetekben — például egyes alföldi térségekben — előfordult, hogy az 1991–2020-as normál értéknek csupán 20–40%-a érkezett. Átlagosnál több csapadékot nagyobb egybefüggő területen Kelet-Magyarországon, a keleti határvidéken, valamint a Kisalföldön regisztráltunk. Ezekben a térségekben többnyire a megszokott mennyiség egy-másfélszerese hullott, kisebb körzetekben pedig a havi összeg a 180%-ot is meghaladta. A nyár első két hónapjában tehát az ország legcsapadékosabb területei az Alpokalja és a Kisalföld voltak.