Az előző hónap végi felmelegedés május első napjaiban is folytatódott, majd néhány napig a sokéves átlag körül ingadozott a napi középhőmérséklet. 2-án és 3-án egy mediterrán és egy Balti-tenger felett elhelyezkedő légörvény kettőse határozta meg időjárásunkat. Hatásukra nedvesebb légtömegek érkeztek fölénk. Csapadékhullás eleinte csak a Dunántúlon volt, majd az ország középső tájain és Mátrában is alakultak ki záporok, zivatarok. Helyenként jelentősebb mennyiségeket is mértünk (pl.: Dunaújvárosban 29,4 mm-t). 4-én és 5-én egy anticiklonnak köszönhetően napos, száraz időjárás volt jellemző, 6-án a hőmérséklet már 1,8 °C-kal volt magasabb a sokéves átlagnál. Viszont ettől a naptól kezdve egy ciklon hatására többfelé voltak záporok, zivatarok, és az északkeletire forduló szél miatt 8-án több fokkal visszaesett a hőmérséklet is. Május 8-tól egészen 18-ig a sokéves átlag alatt maradt a középhőmérséklet. A hónap két leghidegebb napján – 8-án és 12-én – 11,5 °C volt a napi átlag, mely jócskán elmaradt a megszokottól (12-én 4,5 °C-kal). 9-én és 10-én egy tőlünk keletre elterülő anticiklon peremén helyezkedett el hazánk, melynek hatására gomolyfelhős, napos időben volt részünk. 11-én a délnyugati országrészbe megérkezett egy mediterrán ciklon, nagy mennyiségű csapadékot hozva magával. Pécsett több állomásunkon és a város térségében is 30 mm feletti összegeket regisztráltunk aznap. 12-én az északkeleti vármegyék kivételével többfelé esett eső, zápor, a Dél-Dunántúlon zivatarok is kipattantak. 13-án éjjel ismét egy mediterrán ciklon érte el hazánkat. Kiterjedt csapadékrendszerével a Szeged-Komárom vonaltól délre fekvő területeken okozott csapadékhullást. 14-én a csapadéksáv áthúzódott a teljes ország fölé, így az előző napokban szárazan maradt tájakra is jutott az esőből. A Pécs-Kékestető sávban 30-40 mm feletti összegek voltak jellemzőek, a Kékestetőn 61 mm-t mértünk. Országos átlagban is kiemelkedően csapadékosnak számít ez a nap, kb. 19 mm-rel, miközben a sokéves átlag nem éri el a 3 mm-t sem.

A következő napok is bővelkedtek csapadékban, mivel a ciklon hullámot vetett. 15-én főként délkeleten esett, 16-án pedig a Dunántúl északnyugati részén regisztráltunk nagyobb mennyiségeket. Itt egy zivatarrendszer alakult ki, melyet többfelé élénk, erős széllökések kísértek. 17-én a csapadéktevékenység a Dunától keletre helyeződött át. Főként a Tisza vonalában és északkeleten alakultak ki záporok, zivatarok, néhol felhőszakadás kíséretében. 18-án is még borult égbolt volt jellemző hazánkban, de csapadék már csak a középső területeken hullott. 19-től már anticiklonális hatások érvényesültek a Kárpát-medencében, emiatt fokozatos felmelegedés vette kezdetét. A hónap utolsó dekádjában már végig a sokéves átlagnál magasabb volt a középhőmérséklet. A növekvő hőmérséklet mellé száraz időjárás társult. Legfeljebb egy-két zápor, zivatar fordult elő a következő 4 napban. 23-án egy északnyugat felől érkező gyenge hidegfront ismét csapadékot hozott. Leginkább északon és délkeleten esett, a Mártában 60 mm feletti összegek is megjelentek (Kompolt 67, Verpelét 68 mm). A front hatására 24-ére egy kissé mérséklődött a hőmérséklet. A következő naptól azonban újra erősödött a nappali felmelegedés, ahogy ismét egy anticiklon alakította időjárásunkat. 26-tól alapvetően napos, gomolyfelhős időjárás volt a jellemző, de elszórtan még záporok, zivatarok is előfordultak. 29-én és 30-án a Kárpát-medencét kitöltő labilis légtömegben ismét kedvezőek voltak a feltételek a záporok, zivatarok kialakulásához. 30-án többfelé felhőszakadás is társult a zivatarokhoz, akár 30 mm feletti összegekkel. Az évszak legutolsó napján viszont egy anticiklon peremén szárazabb levegő érkezett, a napsütés került túlsúlyba.