A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése nyolc adatsor összevont elemzésével készült, mely szerint 2025-ben a globális átlaghőmérséklet 1,44 °C-kal (± 0,13 °C bizonytalansági tartománnyal) haladta meg az 1850–1900 közötti átlagot. Ebből két adatsor 2025-öt a második legmelegebb évnek, a másik hat pedig a harmadik legmelegebb évnek minősítette 1850 óta. Az elmúlt három év, 2023–2025, mind a nyolc adatsorban a három legmelegebb évnek számít. A hároméves átlaghőmérséklet 1,48 °C-kal (± 0,13 °C) haladta meg az iparosodás előtti időszak átlagát.

Az ERA5 adatbázis alapján 2025-ben a globális átlaghőmérséklet 14,97 °C volt, ami 0,13 °C-kal maradt el az eddigi legmelegebb 2024-es évtől, és mindössze 0,01 °C-kal múlta alul a második legmelegebb 2023-as évet. 2025-ben az év elején és tavaszán La Niña uralta a Csendes-óceán térségét, majd ENSO‑semleges állapot alakult ki március után. A semleges viszonyok arra utalnak, hogy 2025 globális hőmérsékleti rekordjai nem az El Niño jelenségkör miatt, hanem elsősorban a hosszú távú felmelegedés miatt következtek be. A 2025-ös év 1,47 °C-kal volt melegebb az (1850-1900-as) iparosodás előtti szintnél, és 0,59 °C-kal haladta meg az 1991-2020-as normált. 2025-ben a havi globális átlaghőmérséklet az év hat hónapjában, januártól áprilisig 1,5 °C-kal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet. Ezzel lezárult egy szinte folyamatos, 21 hónapos sorozat, amely 2023 júliusában kezdődött, és 2024 júliusát kivéve minden hónapban 1,5 °C-kal az iparosodás előtti érték felett volt. A január a legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta, a március, április és május pedig a második helyre került a megfelelő hónapok sorában. Az ERA5 adatbázisa alapján a tél és tavasz a második, míg a nyár és az ősz a harmadik legmelegebb lett. Az adatok szerint a 2023–2025 közötti hároméves időszak több mint 1,5 °C‑kal volt melegebb az iparosodás előtti átlagnál, ami első alkalommal jelent három egymást követő évben ilyen magas anomáliát.

Tovább emelkedett a szén-dioxid légköri koncentrációja, 2025-ben elérte a 427 ppm-et. Világszerte számos szélsőséges eseményt regisztráltak, köztük hőhullámokat, aszályokat, erdőtüzeket és árvizeket egyaránt. A szárazság több régióban is kedvezett az erdőtüzek kialakulásának. A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) globális tűzadat-asszimilációs rendszere (GFAS) szerint a mediterrán térség intenzív tűztevékenysége miatt az erdőtüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás rekordközeli szintet ért el Európában a 2025-ös évben. Kanadában 2003 után ez volt a második legmagasabb szénkibocsátással járó év. Súlyos légszennyezés és hatalmas anyagi károk keletkeztek Los Angeles térségében a nagy kiterjedésű tüzek miatt.

Európában is 3. legmelegebb év volt a 2025-ös 1850 óta, csupán a 2024-es és 2020-as évek előzik meg a Copernicus Climate Change Service elemzése szerint. Az ERA5 adatbázisban 1,17 °C-kal haladta meg a középhőmérséklet átlaga az 1991-2020-as klímanormált, és 0,3 °C-kal maradt el a tavalyi (korábbi legmelegebb) év mögött. Az évszakok is előkelő helyen végeztek: a tél és a tavasz a 2., a nyár és az ősz a 4. helyre került a megfelelő évszakok rangsorában. Ahogy 2024-ben, úgy 2025-ben is elmondható, hogy hosszantartó intenzív hőhullámok sújtottak több európai országot (Spanyolország, Portugália, Franciaország) is, jelentős méretű területen pusztított erdőtűz (Spanyolország, Portugália, Egyesült Királyság), és voltak olyan országok, ahol árvizek okoztak figyelemre méltó károkat (Olaszország, Svédország, Bulgária). A viharok az év során több európai térségben is kedvezőtlen körülményeket teremtettek, különösen Nyugat- és Észak‑Európában (Írország, Egyesült Királyság).

Magyarországon a 2025-ös évi középhőmérséklet országos átlagban 11,78 °C-nak adódott (1. ábra), így 1 °C-kal volt melegebb az 1991-2020-as éghajlati normálnál. Az ellenőrzött, homogenizált (MASHv3.03) és interpolált (MISH v1.03) adatok alapján több mint 1 °C-kal maradt el az eddigi legmelegebb (2024) évtől. Az évi középhőmérséklet országos átlaga 90%-os megbízhatósági szinten szignifikánsan emelkedik az 1901-től kezdődő hosszú idősor lineáris trendbecslése alapján. Változása az elmúlt 125 év alatt (1901 és 2025 között) átlagosan +1,7 °C volt.

Az év során lehullott csapadék mennyisége országos átlagban a homogenizált adatok alapján 453,3 mm, ezzel a 4. legszárazabb év volt 1901 óta. Az elmúlt 125 évben, 1901 és 2025 között – az évi csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trend alapján – mérsékelt, átlagosan 5,6%-os csökkenést tapasztaltunk, a csapadék csökkenése azonban statisztikailag nem szignifikáns (2. ábra).