A klímaváltozás nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel kapcsolatos szélsőségek gyakoribbá válása, a hőhullámok tartósságának és intenzitásának növekedése. A változások nyomon követésére általában különböző klímaindexeket használnak. Ezekből megjeleníthető, illetve az ábrára való kattintással letölthető a forró napok (Tmax ≥ 35 °C) és a hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) számának alakulását mutató grafikon a múlt század elejétől 24 településre.

Magyarországon a hőségriasztások és figyelmeztetések gyakorlata jelenleg úgy alakul, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzése nyomán a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai támogatásával az Országos Tisztifőorvos rendeli el a hőségriadót. A különböző hőségriasztási fokozatok (elsőfok: Tátl ≥ 25 °C, másodfok: Tátl ≥ 25 °C legalább 3 egymást követő napig, harmadfok: Tátl ≥ 27 °C legalább 3 egymást követő napig) feltételét kielégítő napok éves számát megjelenítő ábrák is letölthetők.

A „klímaszőttes” pedig nem csupán évente mutatja a hőség- és hőhullámtrendeket, hanem mintegy mátrixszerű elrendezésben láthatók a hőségperiódusok, gyakoriságuk és tartamuk alakulása nyomon követhető és letölthető.

Az itt megjelenített jellemzőkön túl az éghajlatváltozás hazai hatásainak feltérképezését szolgáló KlímAdat projektben is elérhetők különböző éghajlati indikátorok 1971-től egészen a 2100-ig.

Bízunk benne, hogy ezek az információk támogatják a települési éghajlatváltozási stratégiák kialakítását és a cselekvés tervek kidolgozását.

Hőségindexek megtekintése az alábbi településre:

 

Ábra 1.

1. ábra: Forró napok száma 1901-2021 között

Ábra 2.

2. ábra: Hőségnapok száma 1901-2021 között

Ábra 3.

3. ábra: Első-, másod- és harmadfokú hőhullámos napok évi száma (1901-2021)

Ábra 4.

4. ábra: Hőség napok május 15. és szeptember 15. között (1901-2021)